hogy ha dolgozok egy anyaggal, megszeretem. A színeit, a mintáját, a tapintását. Most a sütőtökös anyagtól, és a vele járó őszi hangulattól nem tudok elszakadni.
Most italtáskát (vagy mi is a rendes neve?) varrtam belőle.
Persze ez is kétoldalas.
Megcsináltam ugyanezt fehér szegéllyel is.
És most jön a kedvencem. Egyszer láttam Normandiában egy pikniket. Egy búzatábla szélén állt két asztal, fehér abrosszal leterítve, rajta porcelán tányérok és talpas üvegpoharak, és szakadó esőben egy csapat ember a legnagyobb nyugalomban, derűsen falatozott.
Amíg varrtam, végig ez a piknik járt az eszemben. Szerintem illett volna oda.
Ez az italtáska nem vászonból, hanem pamutszaténból készült. Az egyik oldalán nőies, romantikus virágminta.
A másik a hagyományos, kockás abroszra emlékeztet.
Most italtáskát (vagy mi is a rendes neve?) varrtam belőle.
Persze ez is kétoldalas.
Megcsináltam ugyanezt fehér szegéllyel is.
És most jön a kedvencem. Egyszer láttam Normandiában egy pikniket. Egy búzatábla szélén állt két asztal, fehér abrosszal leterítve, rajta porcelán tányérok és talpas üvegpoharak, és szakadó esőben egy csapat ember a legnagyobb nyugalomban, derűsen falatozott.
Amíg varrtam, végig ez a piknik járt az eszemben. Szerintem illett volna oda.
Ez az italtáska nem vászonból, hanem pamutszaténból készült. Az egyik oldalán nőies, romantikus virágminta.
A másik a hagyományos, kockás abroszra emlékeztet.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése