Ugrás a fő tartalomra

A játék

határideje lejárt, már rég. Tünde írt egy ötletet, azon gondolkodtam idáig, hogy lehetne megvalósítani.
Hogyan lehet látványos, mutatós, esztétikus, vállalható módon kivitelezni filcből, vagy bármi másból a kölnis üveget? Sokat törtem rajta a fejem, sok órát eltöltöttem az interneten ötletek után kutatva, de nem találtam az igazit.
Végső kétségbeesésemben elkezdtem árnyékképeket keresni - általában a legegyszerűbb, leginkább sematikus képek a legjobbak. Kölnis üveget nem találtam, de rábukkantam erre a képre:

Itt találtam
Ebből még lehet valami.
A Tünde ötletéből a filcet megtartottam, a képről a rózsaszín tojást aranyra cseréltem... Itt tartok:

Most a feliraton gondolkozom. Lehetne forgathatós változat. mint a boltokon a NYITVA / ZÁRVA tábla (Várunk locsolókat / Nem várunk locsolókat), vagy egyszerűen csak a nyuszik alatti fehér sávba hímezni valami frappánsat.
Maradjon az első ötlet, Most nem várunk locsolókat?
Vagy legyen inkább a Ne most gyere?
Most ne gyere?
Kinek van jó ötlete????

Megjegyzések

  1. Nekem nincs ötletem, így megkérdeztem Zs.-t, hogy mit írna ki, ha nem akarná beengedni a locsolókat.

    "Zárva van az ajtó, és belé tört a kulcs!" :)

    Nekem a forgathatós változat ötlete tetszik jobban, csak abban az esetben az áprilisi szellő megtréfálhat.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ugye, írtam már, hogy mennyire bírom Zs.-t?
      A kósza szellők miatt nem kell aggódni, ha a forgathatós változat lesz a végső, akkor is megoldom úgy, hogy stabil legyen.

      Törlés
  2. :) Nagyon helyesek a nyuszkók!!!! :)
    Szerintem azt lehetne alá írni:
    Csak család! vagy Családi összejövetel v. Zárt körű húsvét :) Nekem ez utóbbi tetszik a legjobban.
    Persze attól függ, hány szóban gondolkodol..mert mi itt rittyenthetünk olyan mondatokat, h csak na. :)

    Persze csak ötletadó vagyok, gondold tovább, hátha jön vmi szikra.. :)
    Még gondolkodom

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A meseszámok

is változnak. Mi még úgy tanultuk, hogy a leggyakoribb meseszámok a 3 (próba, királyfi, királylány), a 7 (sárkány feje) esetleg 9, 77 vagy 99 (szoba). De mostanában úgy tűnik, a 100-nak van mágikus, misztikus jelentése, az lett az új meseszám. Az épp aktuális miniszterelnök a hivatalba lépése után 100 nappal tart helyzetértékelést, az új főnök kér 100 napot, hogy kicsit legalább átlássa, mi folyik a birodalmában, az olimpia előtt 100 nappal ünnepséget rendeznek, és a post it (az a kis ragasztócsíkos jegyzetlap) is éppen 100 lapos. Ez már nem lehet véletlen. Nálunk meg néha akkora a várakozás, hogy a 4 emeletes várakozás tornyot nagyon kicsinek érezzük. Így hát felhoztam a pincéből egy használaton kívüli képkeretet, és ezt csináltam: A  post it et persze az üvegre ragasztottam, kívülről, minden reggel letépünk egy lapot a tömbről. Ezentúl a Ne irigykedj, csináld utánam! rovatban találjátok meg a könnyen, gyorsan, olcsón megvalósítható ötleteket.

Na, mi van a plafonon?

Tégla! Erről nem volt szó, ezt nekünk senki nem mondta, pedig ez tégla. Tégla betonban. Hívtuk is az építészt, de hirtelen, hogy helyzet van. Biztatott, hogy folytassuk a feltárást, előbb-utóbb csak találunk mást is a téglán és a betonon kívül. Ha a vakolatot verjük le, széltében terjeszkedünk, és sikerül elég nagy területen leverni, akkor találhatunk egy gerendát. Ha nagy területen nem látunk gerendára utaló jeleket, akkor próbáljunk a dolog mélyére  ásni  vésni, a téglás betonban egy vashálót kellene fellelni. Ez bizony tégla És megvaaaan! Akárhogy is nézem, itt egy gerenda! Újabb telefon az építésznek, eldicsekedtünk a gerendánkkal, ő is velünk örült egy kicsit, aztán szólt, hogy keresni kéne egy másik gerendát is, és lemérni, milyen távol vannak egymástól. És ha már úgyis méricskélünk, mérjük meg azt is, milyen szélesek a gerendák. Rajtunk ne múljon. Feltártunk 2 darab, 15 cm széles vasbeton gerendát egymástól 75 centiméterre. Az a kunkori a képe

Jelmeztervezőnek álltam.

Az egész úgy kezdődött, hogy a tanító néni megkért, tudnék-e segíteni, ki tudnék-e találni valami jelmezt a lányoknak farsangra. Hm, biztosan, gondolom.  Elsőszülöttem iskolájában az a szokás, hogy az osztályok közösen öltöznek be, és egy táncot is előadnak, tehát a tánc határozza meg a jelmezt. Nyilván van ennek pozitív oldala, és persze negatív is, kétségtelen, hogy egyre terjed ez a szokás, én legalábbis egyre több helyről hallom, hogy náluk is így van.  És akkor vissza a kisasszonyom osztályához és a lányok jelmezéhez. A tanító nénik kitalálták, hogy a ho-ho-ho horgász zenéjére táncolnak majd a gyerekek. A fiúk lesznek a horgászok, az ő jelmezük gyakorlatilag meg is van, (strand)papucs, bermuda vagy rövidnadrág, póló, szalmakalap. Egyedül a szalmakalap lehet problémás, az biztos, hogy nincs mindenkinek, de ismerősöktől és azok ismerősétől össze lehet szedni. A lányok halacskák lesznek, ezt a jelmezt kellene nekem megtervezni. Itthon megnéztem a ho-ho-ho horgász főcímét.