Ugrás a fő tartalomra

A játék

határideje lejárt, már rég. Tünde írt egy ötletet, azon gondolkodtam idáig, hogy lehetne megvalósítani.
Hogyan lehet látványos, mutatós, esztétikus, vállalható módon kivitelezni filcből, vagy bármi másból a kölnis üveget? Sokat törtem rajta a fejem, sok órát eltöltöttem az interneten ötletek után kutatva, de nem találtam az igazit.
Végső kétségbeesésemben elkezdtem árnyékképeket keresni - általában a legegyszerűbb, leginkább sematikus képek a legjobbak. Kölnis üveget nem találtam, de rábukkantam erre a képre:

Itt találtam
Ebből még lehet valami.
A Tünde ötletéből a filcet megtartottam, a képről a rózsaszín tojást aranyra cseréltem... Itt tartok:

Most a feliraton gondolkozom. Lehetne forgathatós változat. mint a boltokon a NYITVA / ZÁRVA tábla (Várunk locsolókat / Nem várunk locsolókat), vagy egyszerűen csak a nyuszik alatti fehér sávba hímezni valami frappánsat.
Maradjon az első ötlet, Most nem várunk locsolókat?
Vagy legyen inkább a Ne most gyere?
Most ne gyere?
Kinek van jó ötlete????

Megjegyzések

  1. Nekem nincs ötletem, így megkérdeztem Zs.-t, hogy mit írna ki, ha nem akarná beengedni a locsolókat.

    "Zárva van az ajtó, és belé tört a kulcs!" :)

    Nekem a forgathatós változat ötlete tetszik jobban, csak abban az esetben az áprilisi szellő megtréfálhat.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ugye, írtam már, hogy mennyire bírom Zs.-t?
      A kósza szellők miatt nem kell aggódni, ha a forgathatós változat lesz a végső, akkor is megoldom úgy, hogy stabil legyen.

      Törlés
  2. :) Nagyon helyesek a nyuszkók!!!! :)
    Szerintem azt lehetne alá írni:
    Csak család! vagy Családi összejövetel v. Zárt körű húsvét :) Nekem ez utóbbi tetszik a legjobban.
    Persze attól függ, hány szóban gondolkodol..mert mi itt rittyenthetünk olyan mondatokat, h csak na. :)

    Persze csak ötletadó vagyok, gondold tovább, hátha jön vmi szikra.. :)
    Még gondolkodom

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A meseszámok

is változnak. Mi még úgy tanultuk, hogy a leggyakoribb meseszámok a 3 (próba, királyfi, királylány), a 7 (sárkány feje) esetleg 9, 77 vagy 99 (szoba).
De mostanában úgy tűnik, a 100-nak van mágikus, misztikus jelentése, az lett az új meseszám. Az épp aktuális miniszterelnök a hivatalba lépése után 100 nappal tart helyzetértékelést, az új főnök kér 100 napot, hogy kicsit legalább átlássa, mi folyik a birodalmában, az olimpia előtt 100 nappal ünnepséget rendeznek, és a post it (az a kis ragasztócsíkos jegyzetlap) is éppen 100 lapos. Ez már nem lehet véletlen.
Nálunk meg néha akkora a várakozás, hogy a 4 emeletes várakozás tornyot nagyon kicsinek érezzük. Így hát felhoztam a pincéből egy használaton kívüli képkeretet, és ezt csináltam:



A  post itet persze az üvegre ragasztottam, kívülről, minden reggel letépünk egy lapot a tömbről.

Ezentúl a Ne irigykedj, csináld utánam! rovatban találjátok meg a könnyen, gyorsan, olcsón megvalósítható ötleteket.

Méhviaszt

már tavaly is vettem, akkor egy internetes bioboltból rendeltem. Elégedett voltam vele, csak az árát sokalltam kicsit, még akkor is, ha a termékleírásban bizonyos bio méhecskék is említésre kerültek. Plusz a szállítási költség. Nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy mennyivel olcsóbban úsznám meg, ha méhésztől vennék méhviaszt, elvégre neki biztos van. Kihagyhatnánk egy csomó láncszemet, ő is jól járna, én is... nagyon örültem az ötletemnek. Amikor a havi mézadagért mentem a szokásos méhészetünkbe, összeszedtem a bátorságom, rákérdeztem. (Csak úgy, ismeretlenül, az utcáról beesve ilyesmit biztos nem mernék megkérdezni, de úgy gondoltam, ennyi év után már megengedhetek ennyit magamnak.) Nem a hölgy volt ott, akitől vásárolni szoktam, hanem az unokája, akiről kiderült, hogy egyetemista, épp vizsgára készül, közgazdász lesz. Hohó, a jövő üzletembere, ő vezeti majd ki a válságból az országot, épp ez kell nekem. - Méhviaszt is szoktatok eladni? - Peeersze. ( A Tigrisek méhviaszból adnak el…

Jelmeztervezőnek álltam.

Az egész úgy kezdődött, hogy a tanító néni megkért, tudnék-e segíteni, ki tudnék-e találni valami jelmezt a lányoknak farsangra. Hm, biztosan, gondolom.  Elsőszülöttem iskolájában az a szokás, hogy az osztályok közösen öltöznek be, és egy táncot is előadnak, tehát a tánc határozza meg a jelmezt. Nyilván van ennek pozitív oldala, és persze negatív is, kétségtelen, hogy egyre terjed ez a szokás, én legalábbis egyre több helyről hallom, hogy náluk is így van. 
És akkor vissza a kisasszonyom osztályához és a lányok jelmezéhez. A tanító nénik kitalálták, hogy a ho-ho-ho horgász zenéjére táncolnak majd a gyerekek. A fiúk lesznek a horgászok, az ő jelmezük gyakorlatilag meg is van, (strand)papucs, bermuda vagy rövidnadrág, póló, szalmakalap. Egyedül a szalmakalap lehet problémás, az biztos, hogy nincs mindenkinek, de ismerősöktől és azok ismerősétől össze lehet szedni. A lányok halacskák lesznek, ezt a jelmezt kellene nekem megtervezni. Itthon megnéztem a ho-ho-ho horgász főcímét.

Ebből kid…