Ugrás a fő tartalomra

Megesik, hogy csak összevissza

keresgélek a neten. (Erről már beszámoltam a hófogók kapcsán.) Ilyenkor mellesleg van konkrét keresnivalóm, de jó messziről indítok, hogy aztán ki tudja, hová lyukadjak ki. 
Most pl. kültéri lámpát kerestem. És ezt találtam:

Segafredo kültéri lámpa, 1. image
Kép innen
Az eredeti elképzelés teljesen más volt, de ez a változat rögtön megtetszett mindnyájunknak, hogy mekkora poén lenne, ha ilyen lenne a kinti lámpánk... A nagy eufória elmúltával azért a lelkesedésen felülkerekedett a ráció, miszerint tényleg poén, csak a márka nem stimmel.

Nem baj. Azért az ötlet nem rossz.

A svéd bútorosnál vettem egy képkeretet. Azt a fajtát, amit vitrinnek szán maga a gyártó is.


Jöhetett a jól bevált öntapadós arany fólia. (Jól bevált, sokszor bizonyított és a jövőben egész nagyszabású és extrém terveim vannak vele.)


A segédvonalak letörölgetése után így néz ki. Nem rossz, nem rossz, de így még nagyon fekete.


Mi lehet a megoldás? Fehér öntapadós...


... az üveg hátoldalára.


Hogy tetszik? Nekem nagyon. Bár talán még mindig fekete egy kicsit.


Ezen a ponton a kreatívkodás és a DIY akció mondjuk átcsapott színtiszta sufnyituningba, de végül is megoldottam, és ez a lényeg. A keret hátoldalába becelluxoztam két A/4-est. Így már jobb. Sokkal jobb.


De hogy is szól a dal? "Nincs a helyzetemben semmi - de semmi! -, amit ne lehetne kissé jobbá tenni.


Elő hát azzal a leddel, szintén a svéd bútorostól.


Ha már az ötletadó is világító változat volt.






Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A meseszámok

is változnak. Mi még úgy tanultuk, hogy a leggyakoribb meseszámok a 3 (próba, királyfi, királylány), a 7 (sárkány feje) esetleg 9, 77 vagy 99 (szoba). De mostanában úgy tűnik, a 100-nak van mágikus, misztikus jelentése, az lett az új meseszám. Az épp aktuális miniszterelnök a hivatalba lépése után 100 nappal tart helyzetértékelést, az új főnök kér 100 napot, hogy kicsit legalább átlássa, mi folyik a birodalmában, az olimpia előtt 100 nappal ünnepséget rendeznek, és a post it (az a kis ragasztócsíkos jegyzetlap) is éppen 100 lapos. Ez már nem lehet véletlen. Nálunk meg néha akkora a várakozás, hogy a 4 emeletes várakozás tornyot nagyon kicsinek érezzük. Így hát felhoztam a pincéből egy használaton kívüli képkeretet, és ezt csináltam: A  post it et persze az üvegre ragasztottam, kívülről, minden reggel letépünk egy lapot a tömbről. Ezentúl a Ne irigykedj, csináld utánam! rovatban találjátok meg a könnyen, gyorsan, olcsón megvalósítható ötleteket.

Na, mi van a plafonon?

Tégla! Erről nem volt szó, ezt nekünk senki nem mondta, pedig ez tégla. Tégla betonban. Hívtuk is az építészt, de hirtelen, hogy helyzet van. Biztatott, hogy folytassuk a feltárást, előbb-utóbb csak találunk mást is a téglán és a betonon kívül. Ha a vakolatot verjük le, széltében terjeszkedünk, és sikerül elég nagy területen leverni, akkor találhatunk egy gerendát. Ha nagy területen nem látunk gerendára utaló jeleket, akkor próbáljunk a dolog mélyére  ásni  vésni, a téglás betonban egy vashálót kellene fellelni. Ez bizony tégla És megvaaaan! Akárhogy is nézem, itt egy gerenda! Újabb telefon az építésznek, eldicsekedtünk a gerendánkkal, ő is velünk örült egy kicsit, aztán szólt, hogy keresni kéne egy másik gerendát is, és lemérni, milyen távol vannak egymástól. És ha már úgyis méricskélünk, mérjük meg azt is, milyen szélesek a gerendák. Rajtunk ne múljon. Feltártunk 2 darab, 15 cm széles vasbeton gerendát egymástól 75 centiméterre. Az a kunko...

Jelmeztervezőnek álltam.

Az egész úgy kezdődött, hogy a tanító néni megkért, tudnék-e segíteni, ki tudnék-e találni valami jelmezt a lányoknak farsangra. Hm, biztosan, gondolom.  Elsőszülöttem iskolájában az a szokás, hogy az osztályok közösen öltöznek be, és egy táncot is előadnak, tehát a tánc határozza meg a jelmezt. Nyilván van ennek pozitív oldala, és persze negatív is, kétségtelen, hogy egyre terjed ez a szokás, én legalábbis egyre több helyről hallom, hogy náluk is így van.  És akkor vissza a kisasszonyom osztályához és a lányok jelmezéhez. A tanító nénik kitalálták, hogy a ho-ho-ho horgász zenéjére táncolnak majd a gyerekek. A fiúk lesznek a horgászok, az ő jelmezük gyakorlatilag meg is van, (strand)papucs, bermuda vagy rövidnadrág, póló, szalmakalap. Egyedül a szalmakalap lehet problémás, az biztos, hogy nincs mindenkinek, de ismerősöktől és azok ismerősétől össze lehet szedni. A lányok halacskák lesznek, ezt a jelmezt kellene nekem megtervezni. Itthon megnéztem a ho-ho-ho horgász fő...