Ugrás a fő tartalomra

Kicsit

mintha elengedtük volna ezt az építkezést. Van benne igazság, nem is kevés.
És bár mostanában nem nagyon (= nagyon nem) pislákol bennünk a lelkesedés, és elég kelletlenül  is állunk a dologhoz, legalább nem csodálkozunk azon, hogy nem haladunk.
Azért néha csak nekigyürkőzünk, és nem is mindig eredménytelenül.

Az ablak-téma elengedése nem ment könnyen. Az segített, hogy kereshettem rácsokat. Mert a nagy ablakok alacsony parapettel lesznek beépítve, az előírások és a józan ész is azt diktálja, hogy legyen korlát, rács, valamiféle védelmi rendszer előttük.

körablakhoz még nem találtam korlátot. Ez így teljesen rendben is van, az lenne a furcsa, ha Másodszülöttemnek bármiből is sikerülne elsőre negyvenötödszörre megfelelőt találni. Arra van a legnagyobb esély, hogy sehol nem kapható, sőt, még csak nem is gyártottak, fényképen, rajzon, terven sem szerepel, egyáltalán, nem is létezik olyan korlát, ami neki megfelelne.
Nekünk jut az a kivételes lehetőség, hogy egy sokfelvonásos drámajáték során kitudjuk, mégis, milyen korlátot nem tartana nézhetetlenül rondának a kisasszony :-)

Elsőszülöttem házikó ablakával könnyebb dolgom volt. Végignéztem néhány száz hirdetést, bejelölgettem, amik valamiért (bármiért) megtetszettek. Ebből a kupacból először azt zártuk ki, amik szépek ugyan, de nekünk nem jók (pl. mert lépcsőhöz gyártották, tehát ferde), vagy drágák, aztán ahol a méret nem stimmelt. Itt kapcsolódott be a kisasszony a szelektálásba, töröltük, amik neki nem tetszettek, aztán aludtunk rá néhányat, és friss szemmel újból szortíroztunk, végül azoknak  kellett menniük, ahol a szállítás tűnt megoldhatatlan feladatnak. A jó hír, hogy ennyi forduló után is maradt kettő, ami minden szempontból megfelelő volt. Elsőszülöttem kiválasztotta, hogy neki melyik tetszik jobban:


Kettőt vettem, a két ablakhoz.


Kb., nagyon kb. így néz majd ki:


És mi már tudjuk, milyen színű lesz. Szerinted?


Megjegyzések

  1. fehér vagy rózsaszín? :)

    VálaszTörlés
  2. A fehér jó eséllyel indult, de nem olyan lesz.
    A rózsaszín meg .... Rózsaszín? Rózsaszíííííííííín? Rózsaszííííííííííííín???!!! NEM!

    VálaszTörlés
  3. Talán fekete a kovácsoltvas jelleg miatt, esetleg szürke?

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Farsang

farka ide, húshagyó kedd oda, az oviban csak múlt pénteken volt farsang. És én csak most jutottam odáig, hogy megmutassam a jelmezeket.
Amikor a farsangi jelmezekről tárgyalunk, mindig igyekszünk középutas megoldást találni. Legyen házilag elkészíthető, de látványos, készüljön új ruha, de legyenek újrahasznosítható elemei is a jelmeznek, legyen mindnyájunk számára elfogadható, és költségtakarékos. Egy dologból nem engedünk: nagyon lányos jelmezt kell kitalálnunk, aminek a legfőbb eleme a szoknya, nagy, habos, hosszú, tüll, csillogós, pörgős, stb, stb.
A közös halmazba az idén egy boszorkány és egy páva jelmez került.

A boszi jelmezt könnyű volt összeszedni, fekete cipő, harisnya, póló, pulcsi van itthon, sőt, néhány éve vettem egy-egy boszorkánykalapot is, azóta is hordják a kisasszonyok nagy örömmel.
Maradt a szoknya.
Az alsószoknyát 2 réteg tüllből varrtam. Felülre egy organza-szerű anyag került. Még régen vettem az Ikeában, akciósan, hogy valamire csak jó lesz. Nem tudom, mire szán…

A meseszámok

is változnak. Mi még úgy tanultuk, hogy a leggyakoribb meseszámok a 3 (próba, királyfi, királylány), a 7 (sárkány feje) esetleg 9, 77 vagy 99 (szoba).
De mostanában úgy tűnik, a 100-nak van mágikus, misztikus jelentése, az lett az új meseszám. Az épp aktuális miniszterelnök a hivatalba lépése után 100 nappal tart helyzetértékelést, az új főnök kér 100 napot, hogy kicsit legalább átlássa, mi folyik a birodalmában, az olimpia előtt 100 nappal ünnepséget rendeznek, és a post it (az a kis ragasztócsíkos jegyzetlap) is éppen 100 lapos. Ez már nem lehet véletlen.
Nálunk meg néha akkora a várakozás, hogy a 4 emeletes várakozás tornyot nagyon kicsinek érezzük. Így hát felhoztam a pincéből egy használaton kívüli képkeretet, és ezt csináltam:



A  post itet persze az üvegre ragasztottam, kívülről, minden reggel letépünk egy lapot a tömbről.

Ezentúl a Ne irigykedj, csináld utánam! rovatban találjátok meg a könnyen, gyorsan, olcsón megvalósítható ötleteket.

Jelmeztervezőnek álltam.

Az egész úgy kezdődött, hogy a tanító néni megkért, tudnék-e segíteni, ki tudnék-e találni valami jelmezt a lányoknak farsangra. Hm, biztosan, gondolom.  Elsőszülöttem iskolájában az a szokás, hogy az osztályok közösen öltöznek be, és egy táncot is előadnak, tehát a tánc határozza meg a jelmezt. Nyilván van ennek pozitív oldala, és persze negatív is, kétségtelen, hogy egyre terjed ez a szokás, én legalábbis egyre több helyről hallom, hogy náluk is így van. 
És akkor vissza a kisasszonyom osztályához és a lányok jelmezéhez. A tanító nénik kitalálták, hogy a ho-ho-ho horgász zenéjére táncolnak majd a gyerekek. A fiúk lesznek a horgászok, az ő jelmezük gyakorlatilag meg is van, (strand)papucs, bermuda vagy rövidnadrág, póló, szalmakalap. Egyedül a szalmakalap lehet problémás, az biztos, hogy nincs mindenkinek, de ismerősöktől és azok ismerősétől össze lehet szedni. A lányok halacskák lesznek, ezt a jelmezt kellene nekem megtervezni. Itthon megnéztem a ho-ho-ho horgász főcímét.

Ebből kid…