Szezon

A filmre emlékeztek még?

Én már csak alig, úgy emlékszem, kb. annyiról szólt, hogy amikor szezon van, menni kell a Balatonra. (Kapható dvd-n? Jó volna újra megnézni.)

A magam módján én is felismertem - a filmtől függetlenül - a szezon hatalmát. A cseresznye döbbentett rá. Hogy amikor szezon van, akkor enni kell. Mondjuk naponta legalább egy tállal. Mert néhány hét alatt kell megenni az egész évi adagot.

Ezért most bodzázunk. Az első adag szörp már üvegekben, a másodikat ma kevertem be. Az idén először csináltam címkéket is. Rögtön két változatot is.

Persze nem sikerült dönteni, hogy melyik tetszik jobban, ezért felváltva raktam az üvegekre.

Ha szeretnétek ilyen

címkéket, letölthetitek innen. És innen.

A felragasztásra találtam egy egyszerű és nagyszerű módszert. Kis tálkába tejet öntök, belemártom a címke hátoldalát, nem kell, hogy átázzon a papírt, csak mindenütt érje a tej, rásimítom az üvegre, papírtörlővel letörlöm a lecsorgó tejet, és kész is. Tökéletesen rásimul az üvegre, nem, nem büdös, és ugyanilyen könnyen le is lehet szedni, ha eljön az ideje, csak vízbe kell mártani az üveget, és leázik.

Holnap szedem a bodzát a borhoz. (Csináltatok / ittatok már bodzabort? Én még egyiket sem, de mostanában sok időt töltöttem francia blogok tanulmányozásával, így már biztos vagyok benne, hogy jó kis apéro lesz. Érdekel valakit a recept, fordítsam le?

És persze kell egy nagyobb kosár bodzavirág, hogy megszárítsuk, teának.

A nagy bodzaillatban azért töröm ám mindenfélén a fejem. Törjétek ti is! Fekete gyöngyök és piros organza szalag. Ebből mi lesz?

Folyt. köv. holnap.