az ősz, az utolsó nagy kertészkedések, ültetések ideje. Szombaton a ragyogó napsütésben elültettünk rengeteg virághagymát - tavasszal majd a fehér összes árnyalatában pompázik a kertünk.
Már csak egy fa hiányzik, azt is tudjuk milyen, a hivatalos neve japán csüngőakác (Sophora japonica Pendula), de mi csak elefántfának hívjuk, mert távolról úgy néz ki, mint egy ormányát lógató elefánt.
Kép innen |
Vagy egy csapat, ormányát lógató elefánt.
Kép innen |
1. kertészet
- Jó napot kívánok, miben segíthetek?
- Jó napot kívánok, egy japán csüngőakác fát szeretnék venni.
- Az milyen lehet? Egy pillanat, megnézem a neten.
(Pár pillanat múlva vissza is jött, továbbra sem tűnt úgy, mint aki tudja, milyen fáról van szó.)
- Hááát, jöjjön, megnézzük van-e. Szóljon, ha megtalálta.
Végigjártuk a kertészetnek azt a részét, ahol a díszfák voltak, de nem találtunk.
2. kertészet
- Jó napot kívánok, tudna segíteni?
- Természetesen.
- Japán csüngőakácot szeretnék.
- Már mutatom is.
Az eladó korát meghazudtoló fürgeséggel megindult, én követtem. Hamarosan lefékezett:
- Na, itt is vagyunk. Ez az a fa?
(Pedig úgy tűnt, tudja, milyen fáról van szó.)
- (Ööööö. Hááát. Hogy is fogalmazzak) NEM. (Egy fa előtt álltunk, aminek lefelé lógtak ugyan az ágai, de olyan levelei voltak, mint a cseresznyefának. Azért az akácnak elég jellegzetes levele van, nem nagyon lehet mással összekeverni.) Szerintem ez egy csüngő ágú japáncseresznye.
- Tényleg, de jó, hogy mondja! Ezek szerint összekevertem. Akkor akác nincs.
3. kertészet
- Jó napot kívánok, japán csüngőakácot szeretnék vásárolni.
- Egy pillanat, megnézem a gépben. Igen, van két darab. Kint az udvaron megmutatja a kollégám.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése