Ugrás a fő tartalomra

Nem egy DIY

mérföldkő, de azért említésre méltó, ami nálunk történt.
Alakul(gat) azért Elsőszülöttem szobája is, néhány bejegyzésben már fel is bukkant egy-egy barnás színvilágú, fa mintás kép (itt és itt és itt), aztán egy hirtelen váltás, és mintha elkezdett volna kifehéredni a szoba. Fehérek lettek a raklapok, és az ágy fölé fehér, (reményeink szerint) felhő-szerű lámpák kerültek. 
Elég volt néhány éjszaka az új szobában, hogy a kisasszony belássa, amit én már mondogatok neki egy ideje, hogy az ágy mellé kell egy kislámpa. Hívhatjuk éjjeli lámpának, olvasó lámpának, bárminek, de kell. 
Nem is a hogy hívjuk az igazi kérdés, hanem a milyen legyen.
A válasz egyértelmű: fehér, felhő szerű. Amilyenek az ágy fölött is vannak. A végleges berendezés a szoba ezen részében egyértelműen a felhő-szerű látvány köré épül, nem is kell ezt tovább komplikálni, a kislámpa is legyen olyan, mint a nagyok. 
Csakhogy. A svéd bútorosnál nem kapható. Így maradt a sufnituning DIY.
A kisasszony fellelt a pincében egy használaton kívüli ikeás lámpát.


A bíztató kezdet után tovább kutatott a pincében, és talált fehér festékspray-t is. Ha ez nem jel, akkor semmi! Lefújta a lámpatestet, a burát kicserélte (a bura nagyobb foglalathoz készült, így egy plusz szűkítő elemet is "legyártott" = kartonból kivágott egy kört), és ....
... tádámmm! Kész az új lámpa. Fehér, felhő-szerű.


Bár ezen a képen egyértelműen rózsa, szerintem.


És így néz ki a szobában:


Mert persze már nagylány, lámpát csinál, és sok minden
mást is, de a nyuszi-párna ilyenkor azért előkerül



És lassan-lassan kezdenek bekúszni a színek is. Ide kék, ha már felhők.

Nem mondom, hogy klasszikus felhő-kék,
de nyáron, vihar előtt, még a szürke és a
fekete felhők előtt, ilyen kék is van az égen.


És különben is, mit számít, milyen árnyalatú kék, a lényeg,
hogy a kisasszonynak épp ez nagyon tetszik :-)








Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A meseszámok

is változnak. Mi még úgy tanultuk, hogy a leggyakoribb meseszámok a 3 (próba, királyfi, királylány), a 7 (sárkány feje) esetleg 9, 77 vagy 99 (szoba). De mostanában úgy tűnik, a 100-nak van mágikus, misztikus jelentése, az lett az új meseszám. Az épp aktuális miniszterelnök a hivatalba lépése után 100 nappal tart helyzetértékelést, az új főnök kér 100 napot, hogy kicsit legalább átlássa, mi folyik a birodalmában, az olimpia előtt 100 nappal ünnepséget rendeznek, és a post it (az a kis ragasztócsíkos jegyzetlap) is éppen 100 lapos. Ez már nem lehet véletlen. Nálunk meg néha akkora a várakozás, hogy a 4 emeletes várakozás tornyot nagyon kicsinek érezzük. Így hát felhoztam a pincéből egy használaton kívüli képkeretet, és ezt csináltam: A  post it et persze az üvegre ragasztottam, kívülről, minden reggel letépünk egy lapot a tömbről. Ezentúl a Ne irigykedj, csináld utánam! rovatban találjátok meg a könnyen, gyorsan, olcsón megvalósítható ötleteket.

Na, mi van a plafonon?

Tégla! Erről nem volt szó, ezt nekünk senki nem mondta, pedig ez tégla. Tégla betonban. Hívtuk is az építészt, de hirtelen, hogy helyzet van. Biztatott, hogy folytassuk a feltárást, előbb-utóbb csak találunk mást is a téglán és a betonon kívül. Ha a vakolatot verjük le, széltében terjeszkedünk, és sikerül elég nagy területen leverni, akkor találhatunk egy gerendát. Ha nagy területen nem látunk gerendára utaló jeleket, akkor próbáljunk a dolog mélyére  ásni  vésni, a téglás betonban egy vashálót kellene fellelni. Ez bizony tégla És megvaaaan! Akárhogy is nézem, itt egy gerenda! Újabb telefon az építésznek, eldicsekedtünk a gerendánkkal, ő is velünk örült egy kicsit, aztán szólt, hogy keresni kéne egy másik gerendát is, és lemérni, milyen távol vannak egymástól. És ha már úgyis méricskélünk, mérjük meg azt is, milyen szélesek a gerendák. Rajtunk ne múljon. Feltártunk 2 darab, 15 cm széles vasbeton gerendát egymástól 75 centiméterre. Az a kunko...

Mivel etetnek téged? 26.11

Megvolt az ovis karácsonyi ünnepség. Nem részletezem, nem volt sem jobb, sem rosszabb, mint szokott. Mire a gyerekek visszaértek a tornateremből, a csoportszobában várták őket az ajándékok. Persze a gyerekek azonnal nekiláttak bontogatni, én Másodszülöttemnek és a barinőjének segítettem. Amikor megláttam végre megértettem, mit rejt a csomag, a fejemben megszólalt (jó hangosan) a kedvenc moldvai csujogatásom:   Napvilág, holdvilág, megbolondult a világ!   Ezt nézzétek, mit kaptak a gyerekek az oviban a Jézuskától:     Egy babát, aki egy babakocsit tologat, amiben két kutya van ! Erre nevelik a gyerekeket???!!! Hogy édes kis kutyuskákat tologassanak babakocsiban???!!! Ja, az ovi pedagógiai programjában az szerepel, hogy a néphagyományok őrzésének kiemelt szerepe van. Nem azt várom, hogy kendert tiloljanak, de azért ne arra neveljék már őket, hogy az embergyerek helyét cuki kis kutyusokkal is ki lehet tölteni.   És ha ez még nem lenne elég, ...