Ugrás a fő tartalomra

Olyan

ez, mint egy asszociációs játék. Mi jut eszedbe arról, hogy kamaszlány-szoba? Nincs rossz válasz, csak vágd rá, ami először eszedbe jut.
Nekem a faliújság és a karácsonyi égősor. 
Pedig évekig azt hittem, hogy a faliújság kizárólag az osztályfőnökök rögeszméje, általánosban minden szeptemberben megválasztottuk a virágfelelőst, a tisztasági felelőst, az ebédfelelőst, a naplófelelőst ... és a faliújság-felelőst. A tanév során valahogy elfelejtődtek ezek a funkciók, de ha jól emlékszem, a faliújság-felelősnek kellett volna frissítenie az ott megjelenő tartalmakat, folyamatosan érdekes, hasznos és közérdekű információkat posztolnia. Legyek őszinte? Senkit nem érdekelt, mi van a faliújságon.
Azóta jó néhány év eltelt, egyre több lett a megjegyezni- és intéznivaló, kialakult nálunk a jó, ha szem előtt van kategória. Buszmenetrend, próbarend (próbák, pluszpróbák, szólópróbák, ruhapróbák, zenekari próbák, keserű csokoládé, mogyorós csokoládé, kerek csokoládé), órarend, naptár, befizetésre váró csekkek, igazolások, belépőjegyek és társaik tartoznak ebbe a rovatba.
Azt nem tudom, hogy a kisasszonyok nézik-e az iskolai faliújságot, de az itthonit napi szinten használják, nem is volt kérdés, hogy a saját szobájukban lesz saját faliújság is. A kérdés csak az volt, hogy milyen legyen.
Nagy. Úgyis annyi kirakni, felírni, cetlizni, listázni való dolog van egy kamaszlány életében, hogy még.
Abban egyetértettünk, hogy a faliújság helyét függőleges falon volna célszerű kijelölni. Naná, hogy alig van függőleges fal a szobákban. Persze azért csak találtunk egyet. Nagy örömünkben rögtön el is döntöttük, hogy az egész falból faliújságot csinálunk.

A három elektromos kiállás a majdani
klíma, a villanykapcsolók és a konnektorok
 Adott volt tehát egy gipszkarton fal. Azt beborítottuk 2 centis hungarocell lapokkal - ilyen volt itthon. Arra épp tökéletes, hogy megadja a faliújság vastagságát, legyen mibe beleszurkálni a rajzszögeket és a gombostűket.


Persze ez így nem maradhat, valami kell még a hungarocellre, hogy az ne morzsolódjon, és azért nézzen is ki valahogy. Sok szempontot figyelembe vettünk, végül a parafára esett a választásunk. Rugalmas, épp faliújságnak való anyag, ráadásul illik a szoba (majdani) dizájnjához is. 
Tekercsben kapható, falburkolatnak való parafát vettünk, mértünk, rajzoltunk, vágtunk és ragasztottunk. (A többesszám azt jelenti, hogy Elsőszülöttem is kivette a részét a buliból.) Kapható külön polisztirol ragasztó (a hungarocellhez) és parafa ragasztó is, de mi az egészet elintéztük építési ragasztóval. 


Több részletben készült, de csak a végére értünk.

 

Azóta már felkerült néhány poszter és fénykép is, de azt nem mutatom meg :-)



Megjegyzések

  1. ügyes :) szeretem a parafát, a régi lakásban azzal volt a konyha burkolva, nagyon mutatós tud lenni :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi. Én még csak most ismerkedem vele, de napról napra jobban tetszik. A konyhátokban a padlón volt parafa? Tényleg olyan jó, puha rálépni, mint képzelem? Lekentétek valamivel?

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A meseszámok

is változnak. Mi még úgy tanultuk, hogy a leggyakoribb meseszámok a 3 (próba, királyfi, királylány), a 7 (sárkány feje) esetleg 9, 77 vagy 99 (szoba).
De mostanában úgy tűnik, a 100-nak van mágikus, misztikus jelentése, az lett az új meseszám. Az épp aktuális miniszterelnök a hivatalba lépése után 100 nappal tart helyzetértékelést, az új főnök kér 100 napot, hogy kicsit legalább átlássa, mi folyik a birodalmában, az olimpia előtt 100 nappal ünnepséget rendeznek, és a post it (az a kis ragasztócsíkos jegyzetlap) is éppen 100 lapos. Ez már nem lehet véletlen.
Nálunk meg néha akkora a várakozás, hogy a 4 emeletes várakozás tornyot nagyon kicsinek érezzük. Így hát felhoztam a pincéből egy használaton kívüli képkeretet, és ezt csináltam:



A  post itet persze az üvegre ragasztottam, kívülről, minden reggel letépünk egy lapot a tömbről.

Ezentúl a Ne irigykedj, csináld utánam! rovatban találjátok meg a könnyen, gyorsan, olcsón megvalósítható ötleteket.

Méhviaszt

már tavaly is vettem, akkor egy internetes bioboltból rendeltem. Elégedett voltam vele, csak az árát sokalltam kicsit, még akkor is, ha a termékleírásban bizonyos bio méhecskék is említésre kerültek. Plusz a szállítási költség. Nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy mennyivel olcsóbban úsznám meg, ha méhésztől vennék méhviaszt, elvégre neki biztos van. Kihagyhatnánk egy csomó láncszemet, ő is jól járna, én is... nagyon örültem az ötletemnek. Amikor a havi mézadagért mentem a szokásos méhészetünkbe, összeszedtem a bátorságom, rákérdeztem. (Csak úgy, ismeretlenül, az utcáról beesve ilyesmit biztos nem mernék megkérdezni, de úgy gondoltam, ennyi év után már megengedhetek ennyit magamnak.) Nem a hölgy volt ott, akitől vásárolni szoktam, hanem az unokája, akiről kiderült, hogy egyetemista, épp vizsgára készül, közgazdász lesz. Hohó, a jövő üzletembere, ő vezeti majd ki a válságból az országot, épp ez kell nekem. - Méhviaszt is szoktatok eladni? - Peeersze. ( A Tigrisek méhviaszból adnak el…

A zuhanyzó történetét

az üvegmosdónál hagytam abba.
A mosdó megvolt, itthon volt, örültem neki, néha elővettem, megmutattam a többieknek is, akik eleinte velem gyönyörködtek, örültek, aztán már inkább csak rám hagyták. Ideje továbblépni. Kell valami, amire rátesszük a mosdót.  Kézenfekvő megoldás a mosdópult, vagy a fürdőszobaszekrény, elég nagy a választék, bemegy az ember bármelyik boltba, kiválasztja, megveszi, örül neki.  Ááááá, én dehogy így csináltam. Már miért vennénk mosdószekrényt, ha egy mosdót szeretnénk rátenni, és az se volna rossz, ha tárolhatnánk is benne ezt-azt? Úgy könnyű, olyat bárki tud. Én beírtam a keresőbe ugyan, hogy pult, de a bolti pultok közt keresgéltem. Egy régi, sok fiókos rőfös bolt pultjára vágytam. 
Vagy valami iparira, mint a nagyapám satupadja. Na, az még ennél is durvább:
Mondjuk nem ennyire gigantikusra, azt még nem tudom ugyan, hogy mennyi helyünk lesz, de inkább kisebb bútorokat igyekszem választani.
A pultok közt nem találtam nekem valót. Akkor próbáljuk máshogy. Kom…