Ugrás a fő tartalomra

Mivel etetnek téged? 31.

Első nap a 2012 -2013-as tanévben. És az első uzsonnák.

Az ovis:

Perec és szilva. Az óvónéni külön kihangsúlyozta, hogy mindenkinek csak egy szem szilva jár. Mondjuk ez nagy szilva. Csak az a baj vele, hogy teljesen éretlen. A színe ugyan lila - közelebbről megnézve néhol még zöld -, de teljesen kemény. Kiraktuk a konyhapultra, kíváncsian figyeljük, mikorra érik meg.


Na és a perec. Az sajnos száraz, megint.
És a gyerekek ugyan tényleg nagyon sokat nőttek a nyáron, de úgy látszik, az uzsonnaadagok meg összementek. (Nyáron végigolvastam a Mivel etetnek téged? rovat bejegyzéseit. Így, egyben olvasva megdöbbentett, milyen sokszor írok arról, hogy nagyon kicsik az adagok.)
Ez a (száraz) perec mindössze 8,5cm volt. Visszakerestem, júniusban a perec még 10cm volt, és már azt is kicsinek találtam.


A száraz perec és az éretlen szilva uzsonnaként értékelhetetlen volt.

Lássuk, mi került elő az iskolatáskából.
Gondolom zsömle.

 Bizony az. Vajon mi lehet benne?
(CAUTION! POZOR! FIGYELMEZTETÉS! Én már láttam, mit rejt a zsömle, és azt kell mondjam, teljesen készületlenül ért.)


Tádámmm, íme, lássatok csodát! Ez a 6. év, hogy figyelem a gyerekeim uzsonnáit, de ilyet még nem láttam. A szendvics egyik fele (a szalámik alatt) teljesen meg volt kenve margarinnal (nem csak a közepén egy kis rész mondjuk), annyi szalámi volt benne, hogy a szeletek egymást fedték, és szabad szemmel is látható mennyiségű uborka is került bele. Nem emlékszem, hogy valaha is kaptak volna a gyerekeim két ekkora szelet uborkát menzás uzsira.
Volt már hasonló esetünk, akkor Bergamott azt írta, lehet hogy ez egy játék, mindig van egy három szalámis zsömle, a nyertes azt kapja. Ezek szerint ma Elsőszülöttem megkapta a főnyereményt :)

Azért én is kitettem ám magamért. Mit készített Olívia néni Sara Stanley-nek, amikor az első nap hazaért az iskolából? (A Váratlan utazást olvassuk.)
Áfonyás pitét!

Még az is lehet, hogy hagyomány lesz ez nálunk :)

Megjegyzések

  1. Vártam a folytatást!

    Zs. barátainál első nap még nem volt menza. Ugyanabban a suliban kitalálták, hogy olcsóbb legyen a tej kiosztás a több száz gyereknek kancsózni fog egy ember. 15 perc alatt... Szerintem egy cseppet sem lesz olcsóbb, és környezetkímélőbb sem a sok vegyszer miatt, amivel elmossák a kancsókat.

    VálaszTörlés
  2. :-) Tetszik az áfonyás pite!
    A három szalámi + 2 uborka már lehet, hogy az oktatás reformja, nem?!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Farsang

farka ide, húshagyó kedd oda, az oviban csak múlt pénteken volt farsang. És én csak most jutottam odáig, hogy megmutassam a jelmezeket.
Amikor a farsangi jelmezekről tárgyalunk, mindig igyekszünk középutas megoldást találni. Legyen házilag elkészíthető, de látványos, készüljön új ruha, de legyenek újrahasznosítható elemei is a jelmeznek, legyen mindnyájunk számára elfogadható, és költségtakarékos. Egy dologból nem engedünk: nagyon lányos jelmezt kell kitalálnunk, aminek a legfőbb eleme a szoknya, nagy, habos, hosszú, tüll, csillogós, pörgős, stb, stb.
A közös halmazba az idén egy boszorkány és egy páva jelmez került.

A boszi jelmezt könnyű volt összeszedni, fekete cipő, harisnya, póló, pulcsi van itthon, sőt, néhány éve vettem egy-egy boszorkánykalapot is, azóta is hordják a kisasszonyok nagy örömmel.
Maradt a szoknya.
Az alsószoknyát 2 réteg tüllből varrtam. Felülre egy organza-szerű anyag került. Még régen vettem az Ikeában, akciósan, hogy valamire csak jó lesz. Nem tudom, mire szán…

A meseszámok

is változnak. Mi még úgy tanultuk, hogy a leggyakoribb meseszámok a 3 (próba, királyfi, királylány), a 7 (sárkány feje) esetleg 9, 77 vagy 99 (szoba).
De mostanában úgy tűnik, a 100-nak van mágikus, misztikus jelentése, az lett az új meseszám. Az épp aktuális miniszterelnök a hivatalba lépése után 100 nappal tart helyzetértékelést, az új főnök kér 100 napot, hogy kicsit legalább átlássa, mi folyik a birodalmában, az olimpia előtt 100 nappal ünnepséget rendeznek, és a post it (az a kis ragasztócsíkos jegyzetlap) is éppen 100 lapos. Ez már nem lehet véletlen.
Nálunk meg néha akkora a várakozás, hogy a 4 emeletes várakozás tornyot nagyon kicsinek érezzük. Így hát felhoztam a pincéből egy használaton kívüli képkeretet, és ezt csináltam:



A  post itet persze az üvegre ragasztottam, kívülről, minden reggel letépünk egy lapot a tömbről.

Ezentúl a Ne irigykedj, csináld utánam! rovatban találjátok meg a könnyen, gyorsan, olcsón megvalósítható ötleteket.

Jelmeztervezőnek álltam.

Az egész úgy kezdődött, hogy a tanító néni megkért, tudnék-e segíteni, ki tudnék-e találni valami jelmezt a lányoknak farsangra. Hm, biztosan, gondolom.  Elsőszülöttem iskolájában az a szokás, hogy az osztályok közösen öltöznek be, és egy táncot is előadnak, tehát a tánc határozza meg a jelmezt. Nyilván van ennek pozitív oldala, és persze negatív is, kétségtelen, hogy egyre terjed ez a szokás, én legalábbis egyre több helyről hallom, hogy náluk is így van. 
És akkor vissza a kisasszonyom osztályához és a lányok jelmezéhez. A tanító nénik kitalálták, hogy a ho-ho-ho horgász zenéjére táncolnak majd a gyerekek. A fiúk lesznek a horgászok, az ő jelmezük gyakorlatilag meg is van, (strand)papucs, bermuda vagy rövidnadrág, póló, szalmakalap. Egyedül a szalmakalap lehet problémás, az biztos, hogy nincs mindenkinek, de ismerősöktől és azok ismerősétől össze lehet szedni. A lányok halacskák lesznek, ezt a jelmezt kellene nekem megtervezni. Itthon megnéztem a ho-ho-ho horgász főcímét.

Ebből kid…