Ugrás a fő tartalomra

Mivel etetnek téged? 31.

Első nap a 2012 -2013-as tanévben. És az első uzsonnák.

Az ovis:

Perec és szilva. Az óvónéni külön kihangsúlyozta, hogy mindenkinek csak egy szem szilva jár. Mondjuk ez nagy szilva. Csak az a baj vele, hogy teljesen éretlen. A színe ugyan lila - közelebbről megnézve néhol még zöld -, de teljesen kemény. Kiraktuk a konyhapultra, kíváncsian figyeljük, mikorra érik meg.


Na és a perec. Az sajnos száraz, megint.
És a gyerekek ugyan tényleg nagyon sokat nőttek a nyáron, de úgy látszik, az uzsonnaadagok meg összementek. (Nyáron végigolvastam a Mivel etetnek téged? rovat bejegyzéseit. Így, egyben olvasva megdöbbentett, milyen sokszor írok arról, hogy nagyon kicsik az adagok.)
Ez a (száraz) perec mindössze 8,5cm volt. Visszakerestem, júniusban a perec még 10cm volt, és már azt is kicsinek találtam.


A száraz perec és az éretlen szilva uzsonnaként értékelhetetlen volt.

Lássuk, mi került elő az iskolatáskából.
Gondolom zsömle.

 Bizony az. Vajon mi lehet benne?
(CAUTION! POZOR! FIGYELMEZTETÉS! Én már láttam, mit rejt a zsömle, és azt kell mondjam, teljesen készületlenül ért.)


Tádámmm, íme, lássatok csodát! Ez a 6. év, hogy figyelem a gyerekeim uzsonnáit, de ilyet még nem láttam. A szendvics egyik fele (a szalámik alatt) teljesen meg volt kenve margarinnal (nem csak a közepén egy kis rész mondjuk), annyi szalámi volt benne, hogy a szeletek egymást fedték, és szabad szemmel is látható mennyiségű uborka is került bele. Nem emlékszem, hogy valaha is kaptak volna a gyerekeim két ekkora szelet uborkát menzás uzsira.
Volt már hasonló esetünk, akkor Bergamott azt írta, lehet hogy ez egy játék, mindig van egy három szalámis zsömle, a nyertes azt kapja. Ezek szerint ma Elsőszülöttem megkapta a főnyereményt :)

Azért én is kitettem ám magamért. Mit készített Olívia néni Sara Stanley-nek, amikor az első nap hazaért az iskolából? (A Váratlan utazást olvassuk.)
Áfonyás pitét!

Még az is lehet, hogy hagyomány lesz ez nálunk :)

Megjegyzések

  1. Vártam a folytatást!

    Zs. barátainál első nap még nem volt menza. Ugyanabban a suliban kitalálták, hogy olcsóbb legyen a tej kiosztás a több száz gyereknek kancsózni fog egy ember. 15 perc alatt... Szerintem egy cseppet sem lesz olcsóbb, és környezetkímélőbb sem a sok vegyszer miatt, amivel elmossák a kancsókat.

    VálaszTörlés
  2. :-) Tetszik az áfonyás pite!
    A három szalámi + 2 uborka már lehet, hogy az oktatás reformja, nem?!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A meseszámok

is változnak. Mi még úgy tanultuk, hogy a leggyakoribb meseszámok a 3 (próba, királyfi, királylány), a 7 (sárkány feje) esetleg 9, 77 vagy 99 (szoba). De mostanában úgy tűnik, a 100-nak van mágikus, misztikus jelentése, az lett az új meseszám. Az épp aktuális miniszterelnök a hivatalba lépése után 100 nappal tart helyzetértékelést, az új főnök kér 100 napot, hogy kicsit legalább átlássa, mi folyik a birodalmában, az olimpia előtt 100 nappal ünnepséget rendeznek, és a post it (az a kis ragasztócsíkos jegyzetlap) is éppen 100 lapos. Ez már nem lehet véletlen. Nálunk meg néha akkora a várakozás, hogy a 4 emeletes várakozás tornyot nagyon kicsinek érezzük. Így hát felhoztam a pincéből egy használaton kívüli képkeretet, és ezt csináltam: A  post it et persze az üvegre ragasztottam, kívülről, minden reggel letépünk egy lapot a tömbről. Ezentúl a Ne irigykedj, csináld utánam! rovatban találjátok meg a könnyen, gyorsan, olcsón megvalósítható ötleteket.

Na de

egy  ilyen csapból  mibe fog folyni a víz? Egy ilyen zöld-arany csodához nem lehet odarakni egy sima fehér porcelánt. Én legalábbis nem vetemednék ilyesmire. Van nálunk egy varázsige. "Csak nyitott elmével és befogadó lélekkel  állj hozzá." Ha egy újabb lakberendezési ötletemet szeretném bemutatni a Páromnak, mindig így kezdem. Hidd el, tetszeni fog, csak elég nyitott elmével és befogadó lélekkel kell hozzáállni. Az esetek 90%-ban működik. (A fennmaradó 8 - 9%-ra érvként ott van az, ami a korábbiakban már bizonyított, az "emlékszel, először azt is hogy lerondáztad, aztán kiderült, hogy tök jó". És van 1 - 2%, amikor semmi nem segít. Ilyenkor gyakorlom az elengedést, hagyom az egészet, és nem búsulok, mert tudom, hogy úgyis kitalálok valami mást.) A mosdó keresésének is így kezdtem neki, nyitott elmével és befogadó lélekkel. Minden megoldás érdekelt. A fehér porcelánon kívül. Na és az üvegmosdón. Az már megvolt, pipa, azért ugyanabba a folyóba csak nem lépné

Na, mi van a plafonon?

Tégla! Erről nem volt szó, ezt nekünk senki nem mondta, pedig ez tégla. Tégla betonban. Hívtuk is az építészt, de hirtelen, hogy helyzet van. Biztatott, hogy folytassuk a feltárást, előbb-utóbb csak találunk mást is a téglán és a betonon kívül. Ha a vakolatot verjük le, széltében terjeszkedünk, és sikerül elég nagy területen leverni, akkor találhatunk egy gerendát. Ha nagy területen nem látunk gerendára utaló jeleket, akkor próbáljunk a dolog mélyére  ásni  vésni, a téglás betonban egy vashálót kellene fellelni. Ez bizony tégla És megvaaaan! Akárhogy is nézem, itt egy gerenda! Újabb telefon az építésznek, eldicsekedtünk a gerendánkkal, ő is velünk örült egy kicsit, aztán szólt, hogy keresni kéne egy másik gerendát is, és lemérni, milyen távol vannak egymástól. És ha már úgyis méricskélünk, mérjük meg azt is, milyen szélesek a gerendák. Rajtunk ne múljon. Feltártunk 2 darab, 15 cm széles vasbeton gerendát egymástól 75 centiméterre. Az a kunkori a képe