Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

A sétából

egy kosár színes falevéllel jöttünk haza. nem nagy szám, ősszel megesik bárkivel az ilyesmi. De most nem vázába raktuk, nem is koszorú, girland, szobadísz készült, nem festettünk, vágtunk, ragasztottunk, hanem ... ... lamináltunk! A fürdőszoba ablakra ragasztgattam fel a laminált leveleket. Ahányszor belépek a ffürdőbe, megakad rajta a szemem. Szeretem nézegetni, ahogy a levelek színe napról napra változik. 

Mivel etetnek téged? 36.

Ovis uzsonna, az étlap szerint túrós batyu. Jó, ez ilyen, kezdem megszokni. Sajnos, most eszembe jutott az a túrós batyu, amit gyerekkorunkban vettünk a sütőipari boltban. Vanília illata volt, és kicsit citromos íze, és túrós volt, és mazsolás, és friss, mindig, és nagyon fiiiinoooooom. Ez meg... Kicsi, fonnyadt, nyamvadt, illata nincs, az íze meg... Nem, az sincs neki. Megkóstoltam. Akár egy szivacsot is rághattam volna, íztelen gumis valami. Túró? (Ha már túrós táskáról van szó.) Az már a mi menzás időnkben sem volt jó szöveg, hogy azért nem látszik a batyuban a túró, mert a tésztában van. Marketingesek, találjatok ki valami elfogadható, ötletes magyarázatot, hogy elhiggyem, jó az, ha nem látszik a túrós batyuban a túró. 

Bujócskázók, kincskeresők,

jöttök játszani? Aki megtalál a Facebookon, és lájkolja az októberi játékról szóló bejegyzést, megnyerheti a képen látható filcpiacos sütőtökök egyikét. Hívjátok játszani a barátaitokat és üzletfeleteiket is, mert 3 nyertes lesz. A játék október 31-én, éjfélkor zárul.

Szeretek én

még moziba is járni. Igaz, mostanában elég ritkán jön össze, de néha azért mégis. Gyerekekkel is, nélkülük is. Szerintem az egésznek az a kulcsa, hogy jól kell tudni kiálasztani a filmet. És a mozit. És az időpontot. Hétköznap délelőtt egy Woody Allen film még egy plázamoziban is tökéletes választás. Csak mi ketten voltunk rá kíváncsiak, senki nem rágott, csámcsogott, zörgött, beszélt, ivott, röhögött körülöttünk. A mozizás a film vége előtt néhány perccel vett meglepő fordulatot, amikor az egyik mozis alkalmazott bejött a terembe, és azt nézte, ahogy mi nézzük a filmet. Elég zavaró volt, de úgy gondoltuk, azért csak kivárjuk a történet végét is. Még ment a stáblista (pedig általában azt is végigolvassuk, arról nem is beszélve, hogy gyakran a stáblista közben is tart még a film egy-egy rövid jelenet erejéig), amikor az alkalmazott ajtót mutatott nekünk, hogy majd ott kellene kifáradnunk. Így keveredtünk a  folyosólabirintusba . És mentünk a teljesen kihalt,...

Mivel etetnek téged? 35.

Óvodai uzsonna. Reggel azt olvastam az étlapon, hogy májkrémes kenyér lesz. Kicsit furcsállottam - pedig ennyi év után már igazán nem kellene minden apróságon fennakadnom -, mert ebédre meg fűszeres sült máj volt kiírva. De délben, amikor mentem a gyerekért - óvódavezető tisztelettel megkért bennünket, szülőket, hogy délben vigyük a gyerekeket, ahová akarjuk, mert nagyon fontos lenne, hogy az óvoda teljes kollektívája részt vehessen valami továbbképzésen - ezt az uzsonnát kaptuk: Alma és egy müzliszelet. Megint a szokott kérdés, uzsonna ez? Ezért fizetek én havonta 6000-7000 Ft-ot? (Hogy pontosan mennyit, az szerdán kiderül.) És ennyivel kellene jóllaknia egy gyereknek? Bevásárlás után, hazafelé a kocsiban Másodszülöttem az almát és a müzliizét megette. Nagyvonalú kedvében a müzliizével megkínált. Amikor megkaptuk, én már nézegettem, hogy ez bizony rózsaszín.  Amikor megkóstoltam, már azt is tudtam, mitől. A gyártók úgy gondolták, nagyszerű dolog lenne a müzli ré...

Ki tudja,

hol jártam, amikor ez a kép készült? Teljesen kihalt, végtelenül hosszú folyosó (a végén látszik egy ajtó, már előtte is folyosó volt), 10 méterenként irdatlan nagy kukákkal, valami rejtélyes oknál fogva mindegyiknek nyitva a teteje. Elég kísérteties volt már eddig is, és még ez volt előttem: Az előző folyosó folytatódott hosszan, csak sötétben. (A kép vakuval készült. A vaku nélküli változaton semmi nem látszott.) Neeeeem, nem elvarázsolt kastélyban jártam.