Ugrás a fő tartalomra

Méghogy

véget ért a kerti szezon! 
És most nem is a falevelek összegereblyézésére, zsákolására gondolok, amivel hetek óta szórakozunk - tényleg nem értem, honnan tud még mindig ennyi levelet összehordani a szél -, hanem az ültetésre. A kertbe szánt virághagymákat  már elültettük, ha minden jól megy, tavasszal elborítják majd a fehér virágok a kertet. A maradékot pedig beültettük a használaton kívüli cserepekbe, hogy január-február környékén beköltöztessük majd a házba.
De ilyenkor novemberben mindig elkap a láz, hogy talán az utolsó napsütéses délelőttöt kihasználva még ültessek néhány szobanövényt. Hiszen ezekből lesznek az adventi dekorációk!

A párnafű már felbukkant a blogon. Nem is csoda, az egyik kedvenc növényem, mindig van a házban néhány cserépnyi. Hogy szinte elpusztíthatatlan, az főleg annak köszönhető, hogy nagyon könnyű szaporítani. Ha azt látom, hogy haldoklásnak indult, az egészséges részből lecsippentem, ami menthető, átrakom egy cserépnyi nedves földre, egy pohárral leborítom (így készül az instant mini üvegház), és egy-két hét múlva kész is a meggyökeresedett új növény. Csak arra kell figyelni, hogy ha nagyon nagy a pára az üvegházban, néhány órára levegyem a burát róla.

Párnafű különböző növekedési stádiumokban



És mert párnafűből sosem elég, hiszen nagyon jó alapot ad minden adventi dekorációnak, még egy kaspót is beültettem vele.


A másik sosem elég belőle növény a kövirózsa. A kertben több helyen is előfordul. Most ikeás gyertyatartókba ültettem. Épp tizenkettőt.





Átmeneti helyükön várják a decembert.




Címkék

Címkék:

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A meseszámok

is változnak. Mi még úgy tanultuk, hogy a leggyakoribb meseszámok a 3 (próba, királyfi, királylány), a 7 (sárkány feje) esetleg 9, 77 vagy 99 (szoba). De mostanában úgy tűnik, a 100-nak van mágikus, misztikus jelentése, az lett az új meseszám. Az épp aktuális miniszterelnök a hivatalba lépése után 100 nappal tart helyzetértékelést, az új főnök kér 100 napot, hogy kicsit legalább átlássa, mi folyik a birodalmában, az olimpia előtt 100 nappal ünnepséget rendeznek, és a post it (az a kis ragasztócsíkos jegyzetlap) is éppen 100 lapos. Ez már nem lehet véletlen. Nálunk meg néha akkora a várakozás, hogy a 4 emeletes várakozás tornyot nagyon kicsinek érezzük. Így hát felhoztam a pincéből egy használaton kívüli képkeretet, és ezt csináltam: A  post it et persze az üvegre ragasztottam, kívülről, minden reggel letépünk egy lapot a tömbről. Ezentúl a Ne irigykedj, csináld utánam! rovatban találjátok meg a könnyen, gyorsan, olcsón megvalósítható ötleteket.
Megjegyzés küldése
További információk

Na, mi van a plafonon?

Tégla! Erről nem volt szó, ezt nekünk senki nem mondta, pedig ez tégla. Tégla betonban. Hívtuk is az építészt, de hirtelen, hogy helyzet van. Biztatott, hogy folytassuk a feltárást, előbb-utóbb csak találunk mást is a téglán és a betonon kívül. Ha a vakolatot verjük le, széltében terjeszkedünk, és sikerül elég nagy területen leverni, akkor találhatunk egy gerendát. Ha nagy területen nem látunk gerendára utaló jeleket, akkor próbáljunk a dolog mélyére  ásni  vésni, a téglás betonban egy vashálót kellene fellelni. Ez bizony tégla És megvaaaan! Akárhogy is nézem, itt egy gerenda! Újabb telefon az építésznek, eldicsekedtünk a gerendánkkal, ő is velünk örült egy kicsit, aztán szólt, hogy keresni kéne egy másik gerendát is, és lemérni, milyen távol vannak egymástól. És ha már úgyis méricskélünk, mérjük meg azt is, milyen szélesek a gerendák. Rajtunk ne múljon. Feltártunk 2 darab, 15 cm széles vasbeton gerendát egymástól 75 centiméterre. Az a kunko...
Megjegyzés küldése
További információk

Mivel etetnek téged? 26.11

Megvolt az ovis karácsonyi ünnepség. Nem részletezem, nem volt sem jobb, sem rosszabb, mint szokott. Mire a gyerekek visszaértek a tornateremből, a csoportszobában várták őket az ajándékok. Persze a gyerekek azonnal nekiláttak bontogatni, én Másodszülöttemnek és a barinőjének segítettem. Amikor megláttam végre megértettem, mit rejt a csomag, a fejemben megszólalt (jó hangosan) a kedvenc moldvai csujogatásom:   Napvilág, holdvilág, megbolondult a világ!   Ezt nézzétek, mit kaptak a gyerekek az oviban a Jézuskától:     Egy babát, aki egy babakocsit tologat, amiben két kutya van ! Erre nevelik a gyerekeket???!!! Hogy édes kis kutyuskákat tologassanak babakocsiban???!!! Ja, az ovi pedagógiai programjában az szerepel, hogy a néphagyományok őrzésének kiemelt szerepe van. Nem azt várom, hogy kendert tiloljanak, de azért ne arra neveljék már őket, hogy az embergyerek helyét cuki kis kutyusokkal is ki lehet tölteni.   És ha ez még nem lenne elég, ...
15 megjegyzés
További információk