Ugrás a fő tartalomra

Csak most

döbbenek rá, hogy még nem is mutattam, hogy sikerült letapétáznom Másodszülöttem szobáját!
Azt kell mondjam, nincs okom szégyenkezni. Ha tökéletes nem is lett, de SOKKAL jobban sikerült, mint a hivatásosoknak. (Azóta már több festőhöz is volt szerencsénk :-/  )
A kisasszony olyan lendülettel kezdte el belakni a birodalmát, hogy a frissen tapétázott, de még üres szobáról nem is készültek képek. Mindössze annyit kért, hogy majd jól válasszunk kiegészítő színt, nehogy nagyon beleolvadjon a tapétákba.

Tényleg kevés, kell még hozzá egy kiegészítő szín 
A kiegészítő színben könnyen megegyeztünk, legyen a vörösréz, az tetszik a kisasszonynak, eléggé elüt a tapétáktól, és most elég trendi ahhoz, hogy könnyen be lehessen szerezni. 
A lámpát hónapokkal korábban megvettem, az mindig is biztos volt, hogy Másodszülöttem szobájában az arany főszerephez jut majd. A kép nem adja vissza, de ez a lámpa olyan fényes, hogy sminktükörnek simán lehet(ne) használni. Az ára is jó volt, annyira, hogy rögtön kettőt vettem belőle, az ágy két oldalára, olvasólámpának, kislámpának. Örültem, hogy fel lehet rakni a falra, nem kell hozzá éjjeli szekrény, ami mindenképp csökkentené a szabad területet a szobában.

A bal oldalon Ikeás karácsonyi izzósor, vörösréz burával 
Amivel nem számoltam, az a fránya gravitáció. A ferde falra felrakott falikarok nehéz bura részét  nem tartotta meg a kar, úgy nézett ki, mint valami óriásbogár csápjai. Megpróbáltuk szalaggal felkötni, de ez sem szép sem jó megoldás nem volt. Így a falikarok mentek a Jófogásra, és jött helyettük két másik lámpa ugyanonnan. Ha nem arany, akkor kristály.




És a fénye:














Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A meseszámok

is változnak. Mi még úgy tanultuk, hogy a leggyakoribb meseszámok a 3 (próba, királyfi, királylány), a 7 (sárkány feje) esetleg 9, 77 vagy 99 (szoba). De mostanában úgy tűnik, a 100-nak van mágikus, misztikus jelentése, az lett az új meseszám. Az épp aktuális miniszterelnök a hivatalba lépése után 100 nappal tart helyzetértékelést, az új főnök kér 100 napot, hogy kicsit legalább átlássa, mi folyik a birodalmában, az olimpia előtt 100 nappal ünnepséget rendeznek, és a post it (az a kis ragasztócsíkos jegyzetlap) is éppen 100 lapos. Ez már nem lehet véletlen. Nálunk meg néha akkora a várakozás, hogy a 4 emeletes várakozás tornyot nagyon kicsinek érezzük. Így hát felhoztam a pincéből egy használaton kívüli képkeretet, és ezt csináltam: A  post it et persze az üvegre ragasztottam, kívülről, minden reggel letépünk egy lapot a tömbről. Ezentúl a Ne irigykedj, csináld utánam! rovatban találjátok meg a könnyen, gyorsan, olcsón megvalósítható ötleteket.

Na, mi van a plafonon?

Tégla! Erről nem volt szó, ezt nekünk senki nem mondta, pedig ez tégla. Tégla betonban. Hívtuk is az építészt, de hirtelen, hogy helyzet van. Biztatott, hogy folytassuk a feltárást, előbb-utóbb csak találunk mást is a téglán és a betonon kívül. Ha a vakolatot verjük le, széltében terjeszkedünk, és sikerül elég nagy területen leverni, akkor találhatunk egy gerendát. Ha nagy területen nem látunk gerendára utaló jeleket, akkor próbáljunk a dolog mélyére  ásni  vésni, a téglás betonban egy vashálót kellene fellelni. Ez bizony tégla És megvaaaan! Akárhogy is nézem, itt egy gerenda! Újabb telefon az építésznek, eldicsekedtünk a gerendánkkal, ő is velünk örült egy kicsit, aztán szólt, hogy keresni kéne egy másik gerendát is, és lemérni, milyen távol vannak egymástól. És ha már úgyis méricskélünk, mérjük meg azt is, milyen szélesek a gerendák. Rajtunk ne múljon. Feltártunk 2 darab, 15 cm széles vasbeton gerendát egymástól 75 centiméterre. Az a kunko...

10 tojást 10 perc alatt + tetoválás

Nálunk a tojásfestés mindig nyűgösen indul. Igyekszem minden évben valami újat kitalálni (tavaly  arany filccel  festettünk, korábban  dekupázsoltunk ), de a fehér alapból nem engedek. A barnás héjú tojásokat át kell festeni 2-3 rétegben fehérre, hogy kezdődhessen a díszítés. Ez azt jelenti, hogy a húsvét előtti hetekben mindig szárad néhány grillnyársra felszúrt kifújt tojás a házban, és kartávolságon belül vannak az ecsetek, festékek is (= ablakpárkányra, konyhapultra, stb. lepakolva, napokra ottfelejtve). Ezek az itt-ott félbehagyott alkotások számomra egyre kevésbé kapcsolódnak össze az otthonosság fogalmával (= idegesítenek, na), és akkor még ehhez jön a folyamatos nyafogás, hogy de még hányszor kell átfesteni, de meddig kell még ezt csinálnom, de mikor díszíthetem már,  stb, stb, ha meg eltörik egy tojás, ráadásul amikor már az utolsó réteg festék szárad rajta, na akkor aztán világvége van. De kitaláltam, hogy tudom kicselezni a saját rendszerem! (Neeem, n...