Ugrás a fő tartalomra

A girlandok

régóta tetszenek nekem. Nagyon.

10ft or 20 ft by youngheartslove on Etsy:
Kép innen

Kép innen

A kedvenceim mégis a feliratosak.

A neten nagyon sok letölthető változatot lehet találni.
Hogy még sincs több ilyen girland a házban (mondjuk egy sem), annak több oka is van.
Például, hogy ezek többsége az angol ABC-re épül , így a mi ékezetes betűink kimaradnak belőle.
És mondhat bárki bármit, de egy girland összehozása nem egy pár perces móka, hanem egy elég babra meló. Azt a rengeteg kis papírzászlócskát kivágni, esetleg hátlapot ragasztani rá,  esetleg lamnálni (ha már annyit dolgoztunk vele, legalább tartós legyen), végül felfűzögetni... És mindezt miért? Pár órányi látványért, hogy aztán lefűzögethessük, és tároljuk, míg újra sor nem kerül rá, amikor kiderül, hogy valamelyik betűből nincs elég...
Majd akkor lesz nálunk feliratos girland, ha egyszerűbben is meg tudjuk oldani.
Jelentem, sikerült kitalálnom egy instant girland változatot, a vagdosást nem lehet megúszni, de aztán 5 perc alatt felrakható, és 10 perc alatt elrakható, épp nekünk való.
Szép papírhoz legkönnyebben, legolcsóbban úgy lehet hozzájutni, ha csomagoló papírt veszünk. Nálunk néhány éve a fehér-arany színpár az irányadó, így a maradékok is tökéletesen kompatibilisek egymással.
Kis zászlócskákat akartam, erre a maradék csomagolópapírok épp megfelelőek.

A kép nem adja vissza, de
a szívek tükörfényesek
A papírok hátoldalára egyforma háromszögeket rajzoltam.


Laminálás után kivágtam a zászlócskákat.


És tulajdonképpen ennyi. Alkoholos filccel ráírtam a szükséges betűket, ez később letörölhető, más betűkkel, más betűtípussal újraírható. A fűzögetést pedig úgy úsztam meg, hogy egyszerűen felcsipeszeltem a zászlókat a madzagra. Volt itthon kis fa csipesz, de szerintem sima ruhacsipesszel is tökéletes.



Igen, itt már látszik valami a szoba felhőszerűségéből  :-)

Hamarosan mutatom a folytatást.






Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A meseszámok

is változnak. Mi még úgy tanultuk, hogy a leggyakoribb meseszámok a 3 (próba, királyfi, királylány), a 7 (sárkány feje) esetleg 9, 77 vagy 99 (szoba).
De mostanában úgy tűnik, a 100-nak van mágikus, misztikus jelentése, az lett az új meseszám. Az épp aktuális miniszterelnök a hivatalba lépése után 100 nappal tart helyzetértékelést, az új főnök kér 100 napot, hogy kicsit legalább átlássa, mi folyik a birodalmában, az olimpia előtt 100 nappal ünnepséget rendeznek, és a post it (az a kis ragasztócsíkos jegyzetlap) is éppen 100 lapos. Ez már nem lehet véletlen.
Nálunk meg néha akkora a várakozás, hogy a 4 emeletes várakozás tornyot nagyon kicsinek érezzük. Így hát felhoztam a pincéből egy használaton kívüli képkeretet, és ezt csináltam:



A  post itet persze az üvegre ragasztottam, kívülről, minden reggel letépünk egy lapot a tömbről.

Ezentúl a Ne irigykedj, csináld utánam! rovatban találjátok meg a könnyen, gyorsan, olcsón megvalósítható ötleteket.

Méhviaszt

már tavaly is vettem, akkor egy internetes bioboltból rendeltem. Elégedett voltam vele, csak az árát sokalltam kicsit, még akkor is, ha a termékleírásban bizonyos bio méhecskék is említésre kerültek. Plusz a szállítási költség. Nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy mennyivel olcsóbban úsznám meg, ha méhésztől vennék méhviaszt, elvégre neki biztos van. Kihagyhatnánk egy csomó láncszemet, ő is jól járna, én is... nagyon örültem az ötletemnek. Amikor a havi mézadagért mentem a szokásos méhészetünkbe, összeszedtem a bátorságom, rákérdeztem. (Csak úgy, ismeretlenül, az utcáról beesve ilyesmit biztos nem mernék megkérdezni, de úgy gondoltam, ennyi év után már megengedhetek ennyit magamnak.) Nem a hölgy volt ott, akitől vásárolni szoktam, hanem az unokája, akiről kiderült, hogy egyetemista, épp vizsgára készül, közgazdász lesz. Hohó, a jövő üzletembere, ő vezeti majd ki a válságból az országot, épp ez kell nekem. - Méhviaszt is szoktatok eladni? - Peeersze. ( A Tigrisek méhviaszból adnak el…

Jelmeztervezőnek álltam.

Az egész úgy kezdődött, hogy a tanító néni megkért, tudnék-e segíteni, ki tudnék-e találni valami jelmezt a lányoknak farsangra. Hm, biztosan, gondolom.  Elsőszülöttem iskolájában az a szokás, hogy az osztályok közösen öltöznek be, és egy táncot is előadnak, tehát a tánc határozza meg a jelmezt. Nyilván van ennek pozitív oldala, és persze negatív is, kétségtelen, hogy egyre terjed ez a szokás, én legalábbis egyre több helyről hallom, hogy náluk is így van. 
És akkor vissza a kisasszonyom osztályához és a lányok jelmezéhez. A tanító nénik kitalálták, hogy a ho-ho-ho horgász zenéjére táncolnak majd a gyerekek. A fiúk lesznek a horgászok, az ő jelmezük gyakorlatilag meg is van, (strand)papucs, bermuda vagy rövidnadrág, póló, szalmakalap. Egyedül a szalmakalap lehet problémás, az biztos, hogy nincs mindenkinek, de ismerősöktől és azok ismerősétől össze lehet szedni. A lányok halacskák lesznek, ezt a jelmezt kellene nekem megtervezni. Itthon megnéztem a ho-ho-ho horgász főcímét.

Ebből kid…