Ugrás a fő tartalomra

Költözik

a mosógép. Most még az eddigi helyén áll, de megváltoztak a körülmények, újrarajzoltuk a fürdőszoba határait, oda kell beköltöznie a mosógépnek. Neki is ott lesz a legjobb. Nem is tiltakozik ő sem, menne is már, csakhogy nincs hová. Ki kell alakítani a helyét, hogy legyen honnan vizet vennie és legyen hová a használt vizet leeresztenie.


Most még elég nagy a zsúfoltság azon a környéken, van ott egy wc és egy bidé kiállás is (A csövek ledugózva állnak ki a falból. A bidét magát az ideköltözésünk utáni első héten szereltük ki, a kisasszonyok annyi kreatív ötletüket kívánták ott megvalósítani.), mindkettő megszüntetésre vár.
Ha már úgyis megy a vésés, fúrás, burkolat feltörése, ház szétverése, akkor ne végezzünk félmunkát. Törjük át a födémet is vagy két helyen, készítsük elő az emeleti fürdőszobába is, amit lehet (hideg víz felállás, szennyvíz a zuhanyzóhoz és a wc-hez). 
És a régi falon volt az a törölközőszárító radiátor, na azt nagyon vissza kellene szerelni, immár az új falra, mert az egyben a fűtés is, és eléggé ragaszkodunk hozzá, hogy a hideg őszi, téli napokon meleg legyen a fürdőben.
Ne feledkezzünk el a bojlerről sem, akkor már alakítsák ki a vizesek annak is a helyét.

Ezt mind el is mondtam a Vizesembernek, amikor eljött az első munkamegbeszélésre. Még megmutattam neki azt is, hogy a fürdőszobában 1 méter magasan körben végigfut egy 12 centis párkány. Ez por- kosz- és lomfogónak egyébként tökéletes megoldás (A lakberendezési magazinokban az ilyet mécsesekkel szokták telerakni.  Naná, hogy megpróbáltam én is. Szembesülnöm kellett vele, hogy nem lakberendezési magazinba való életet élek.). 

Most viszont épp jól jön ez a párkányos megoldás, ugyanis ez takarja a falon kívül vezetett vízcsöveket. A párkány belül üreges, viszonylag könnyű bontani, és legalább pontosan látjuk, hol futnak a csövek. Eredeti állapotában jó nagy volt a fürdő, elbírta körben ezt a 12 centi mínuszt az alapterület,  most viszont már számít, tehát a párkánynak mennie kell, elbontjuk. (Megjegyzem, a kőművesek a párkányt 2x, 3x drágábban akarták bontani, mint a falat, mert hát az párkánybontás!!! A párkányt volt a legkönnyebb bontani, hiszen nem volt tömör, elég volt egy kicsit meglendíteni a bontókalapácsot, már omlott is le az egész.)
A Vizesember mondott erre az egészre egy árat (Minden mesterember máshogy számol, ez a mostani nem méricskélt, hogy hány métert kell vésni, és mennyi csövet kell kiszedni a falból, és mennyit berakni a falba, ő a kiállásokat számolta, hányat kell kialakítani és hányat megszüntetni.), hogy mikor tud kezdeni, és mennyi idő alatt végez. Kezet fogtunk, úgy legyen.
Már a kocsinál járt, amikor rákérdezett a konténerre, hogy ha lesz itt, amikor jönnek, akkor kihordják abba a törmeléket, ne kelljen a sittes zsákokat kerülgetni. (És nem kezdett el szórakozni, hogy mennyiért hordja ki a konténer mellé és mennyiért teszi bele, sem azzal, hogy miért az udvaron lesz a konténer, nem pedig bent a házban.) 
Persze, hogy lesz :-)
Tud olcsóbban, kell?
Persze, hogy kell :-)


És úgy lett minden, ahogy megállapodtunk. Először a konténer jött, két nappal a vizesek előtt, hogy mi is pakolhassunk bele, ha van mit. (Félig-meddig építési területen élünk, persze, hogy van mit.) Aztán jött a két vizesember, a Mester és a segédje.
Éééééés, a második nap végén, amikor már mindent, tényleg mindent egy vékony réteg téglapor borított, voltak szép új csöveink. A falban. Ami nem fért, az persze a falon kívül.


A mosógép beköltözött a végleges helyére, akárcsak a bojler. És ha megnyitottuk a csapot, folyt belőle a víz, ráadásul meleg víz, anélkül, hogy várni kellett volna, míg a pincéből felér, hogy útközben ráadásul még le is hűljön. (Télen, amikor a legjobban vágytunk rá, gyakorlatilag lehetetlen volt egy kád forró fürdőbe becsobbanni, max. közepesen meleg jött össze, annyira lehűlt a víz, míg a sok méternyi csövön felkanyargott. De ez már a múlté !)


A plafonon lett 2 lyuk,

 a padláson meg néhány csonka cső.



És mi örülünk nagyon :-)))


Ui: A Vizesembert az építész ajánlotta, hogy náluk már többször dolgozott és sosem lett baj belőle. Úgy néz ki, nálunk is fog még dolgozni.


Megjegyzések

  1. örülök, hogy haladtok, annak meg még jobban, hogy azért csak lehet találni mlg mesterembert, aki dolgozni is tud, nem csak beszélni. :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A meseszámok

is változnak. Mi még úgy tanultuk, hogy a leggyakoribb meseszámok a 3 (próba, királyfi, királylány), a 7 (sárkány feje) esetleg 9, 77 vagy 99 (szoba).
De mostanában úgy tűnik, a 100-nak van mágikus, misztikus jelentése, az lett az új meseszám. Az épp aktuális miniszterelnök a hivatalba lépése után 100 nappal tart helyzetértékelést, az új főnök kér 100 napot, hogy kicsit legalább átlássa, mi folyik a birodalmában, az olimpia előtt 100 nappal ünnepséget rendeznek, és a post it (az a kis ragasztócsíkos jegyzetlap) is éppen 100 lapos. Ez már nem lehet véletlen.
Nálunk meg néha akkora a várakozás, hogy a 4 emeletes várakozás tornyot nagyon kicsinek érezzük. Így hát felhoztam a pincéből egy használaton kívüli képkeretet, és ezt csináltam:



A  post itet persze az üvegre ragasztottam, kívülről, minden reggel letépünk egy lapot a tömbről.

Ezentúl a Ne irigykedj, csináld utánam! rovatban találjátok meg a könnyen, gyorsan, olcsón megvalósítható ötleteket.

Farsang

farka ide, húshagyó kedd oda, az oviban csak múlt pénteken volt farsang. És én csak most jutottam odáig, hogy megmutassam a jelmezeket.
Amikor a farsangi jelmezekről tárgyalunk, mindig igyekszünk középutas megoldást találni. Legyen házilag elkészíthető, de látványos, készüljön új ruha, de legyenek újrahasznosítható elemei is a jelmeznek, legyen mindnyájunk számára elfogadható, és költségtakarékos. Egy dologból nem engedünk: nagyon lányos jelmezt kell kitalálnunk, aminek a legfőbb eleme a szoknya, nagy, habos, hosszú, tüll, csillogós, pörgős, stb, stb.
A közös halmazba az idén egy boszorkány és egy páva jelmez került.

A boszi jelmezt könnyű volt összeszedni, fekete cipő, harisnya, póló, pulcsi van itthon, sőt, néhány éve vettem egy-egy boszorkánykalapot is, azóta is hordják a kisasszonyok nagy örömmel.
Maradt a szoknya.
Az alsószoknyát 2 réteg tüllből varrtam. Felülre egy organza-szerű anyag került. Még régen vettem az Ikeában, akciósan, hogy valamire csak jó lesz. Nem tudom, mire szán…

Jelmeztervezőnek álltam.

Az egész úgy kezdődött, hogy a tanító néni megkért, tudnék-e segíteni, ki tudnék-e találni valami jelmezt a lányoknak farsangra. Hm, biztosan, gondolom.  Elsőszülöttem iskolájában az a szokás, hogy az osztályok közösen öltöznek be, és egy táncot is előadnak, tehát a tánc határozza meg a jelmezt. Nyilván van ennek pozitív oldala, és persze negatív is, kétségtelen, hogy egyre terjed ez a szokás, én legalábbis egyre több helyről hallom, hogy náluk is így van. 
És akkor vissza a kisasszonyom osztályához és a lányok jelmezéhez. A tanító nénik kitalálták, hogy a ho-ho-ho horgász zenéjére táncolnak majd a gyerekek. A fiúk lesznek a horgászok, az ő jelmezük gyakorlatilag meg is van, (strand)papucs, bermuda vagy rövidnadrág, póló, szalmakalap. Egyedül a szalmakalap lehet problémás, az biztos, hogy nincs mindenkinek, de ismerősöktől és azok ismerősétől össze lehet szedni. A lányok halacskák lesznek, ezt a jelmezt kellene nekem megtervezni. Itthon megnéztem a ho-ho-ho horgász főcímét.

Ebből kid…