Ugrás a fő tartalomra

Van másik!

Igen, még mindig nem fogytunk ki az ötletekből, még mindig tudunk újabb és újabb kivitelező jelölteket felkutatni.

Megérkezett az úriember, pontosan, elegánsan, ahogy azt kell. Még be sem jött a házba, már a terveket kérte.
Átküldtük e-mailben.
Iiiiiiggggeeeeeeeen, de valami részletre most nem emlékszik pontosaaaaan.
Talán nem is olyan fontos ebben a fázisban az a részlet.
Deeeeeeeee, az nagyon fontos lenne, most nem is tudja pontosan, mire nem emlékszik, de ha a terveket megkaphatná....
Jó, legyen, mit bántuk mi már, ennyi balszerencse közt és oly sok viszály után, odaadtuk ennek a jóembernek is a kinyomtatott tervek egy kötetét.

De hogy ez milyen jó ötletnek bizonyult! A megbeszélés első 20 percében azt olvasta, mintha mi ott sem lettünk volna. Ültünk hárman az asztal körül néma csendben, ő olvasott, mi néztük. A Párom hol a faliórát nézte, hol a csuklóján lévőt, hol engem. Én azon törtem a fejem, hogy nekiállok vacsorát főzni, vagy még inkább elzavarom innen ezt az embert. Ez minden bizonnyal látszott is rajtam, mert 20 perc után a Párom megtörte a csendet:
- Elnézést, nem akarom megzavarni az olvasásban, de szívesen megmutatnám a padlást, hogy hol, mit kellene építeni.
- Mondja csak nyugodtan, tudok két dologra figyelni.
Nem tudott. Egy darabig olvasott tovább, miközben a Párom beszélt a tetőtér beépítésünk olyan részleteiről, amik nem szerepelnek a tervdokumentációban.
-Az építész jól számolt?
-????
- Hogy a számítások rendben vannak-e, itt az energetikánál, a matek része nincs-e elszámolva?
- Teljesen hibátlanok az építész számításai, efelől nyugodt lehet. (Most komolyan, ezt hogy gondolta? Utánaszámolunk az építész számításainak, mert mi egyébként jobban ki tudjuk számolni, csak poénból megbíztuk vele az építészt is? És a kivitelezés szempontjából mennyire releváns a már meglévő földszinti falak hőtartási értéke?)

Egy pillanatra nem nézett oda, gyorsan elvettem az olvasnivalóját, a Párom meg igyekezett a lehető legérdekesebben beszélni a tetőtér beépítésről, hátha sikerül felkeltenie a kivitelező érdeklődését az iránt, amiért idejött. Valamelyest sikerült is. Mondjuk 40%-ig.

Ez a 40%-nyi kis figyelme egyébként szinte kizárólag a szigetelésre terjedt ki. Egy újabb gumicica. Hogy milyen vastag szigeteléssel számolja az árajánlatot. 
Amilyennel szokta.
De mi mondjuk meg. (Vigyázz, csapda! Ezt már ismerjük, bármit mondunk, úgysem lesz jó. Ha azt mondjuk, az építész ötlete volt, az csak még rosszabb.)
Biztos van egy szigetelési rendszer, amivel általában dolgozik, az nekünk is jó lesz az árajánlatban.
De mondjuk meg, hány centis szigeteléssel számoljon.
Jó, legyen 20 centi. (Csak lendüljünk már túl ezen.)
Áááááááááá, az nem jó. (Ó, de mennyire tudtam, hogy ez lesz!) Az nem jó, az semmi, ezt az építész találta ki, vagy mi, ő 60-at szokott rakni.
???!!! (A börtööön ablakába soha nem süt be a naaap... Ha egy 38-as falra felrak 60 centi szigetelést, + a vakolat, milyen fal lesz abból? Ami leárnyékolja az összes ablakot. És hol élek én, az egri várban? Ne hülyéskedjünk már 60 centis szigeteléssel, hát mennyibe kerülne az, hány év alatt térülne az meg?!)

Még akkor is a szigeteléssel volt elfoglalva, amikor kifelé ment. A Párom próbálgatta a határait, megkísérelte emberünket eltéríteni a kedvenc témájától.
Van a bejárati ajtónk előtt egy meglehetősen furcsa tér. Kb 2x4 méter, téglalap alakú, két oldalról az L-alakú ház határolja, másik két oldalról fal, amin boltíves ablak-szerű lyukak vannak. Elég kézenfekvő lenne terasznak használni, de nem lehet, mert ez az alapterület 3 szintre tagolódik. Ezen változtatni nem lehet, mert alatta a pince lépcsője van. Elég szerencsétlen tér, viszont az idők során mi már egészen megszerettük, megtanultuk kihasználni. Itt szoktunk ruhát szárítani, és esőben is lehet kint játszani. Arról nem is beszélve, hogy a kutya is itt ütött tanyát, ezt használja kutyaház helyett. Változtatni csak annyit szeretnénk rajta, hogy a ronda hullámlemez tetejét valami esztétikusabbra cserélnénk.




Na ezt a kérdést vetette fel a generálkivitelezőnek az én emberem. Hogy mivel lehetne befedni ezt a területet.
Annyit sikerült elérnie, hogy a szigetelést abbahagyta, de választ nem kaptunk, csak nézett értetlenül, hogy ő nem érti a kérdést.
Magyaráztuk máshogy. Ő még mindig nem érti, igazság szerint azt sem tudja, hogy képzelje el ezt az egészet.
Ott álltunk alatta, láthatta a szemével. Hogy itt, a fejünk felett, ezt a hullámlemezt ki kellene cserélni valami szebbre, mit javasol.
De hogy az milyen lenne?
Mint egy pergola, ami fedett. (A tetején a gerendák hasonlítanak a pergolához, azért mondtuk azt.)
Hah. Csakhogy a pergola nem fedett. Ha fedett, az nem pergola.
Akkor ön hogy nevezné?
Nem tudom, csak azt, hogy a pergola nem fedett.
És akkor ezzel elvoltunk elég hosszan. Egy idő után megkérdeztem, hogy ez tényleg lényegi kérdés-e.

Kb. ennyi történt péntek kora este, azzal búcsúztunk el, hogy küldi majd az árajánlatot.

Küldött is hétfőn reggel egy e-mailt, hogy tulajdonképpen ő most jött rá, hogy neki nincs is kapacitása a mi építkezésünkre, annyi más munkája van.


Megjegyzések

  1. én nem szoktam, senki anyagi helyzetét firtatni, de azért most már kezd érdekelni, ezek a kivitelezők mégis miből élnek???

    VálaszTörlés
  2. Ennyi analfabétát.....hogy találjátok őket?

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A meseszámok

is változnak. Mi még úgy tanultuk, hogy a leggyakoribb meseszámok a 3 (próba, királyfi, királylány), a 7 (sárkány feje) esetleg 9, 77 vagy 99 (szoba).
De mostanában úgy tűnik, a 100-nak van mágikus, misztikus jelentése, az lett az új meseszám. Az épp aktuális miniszterelnök a hivatalba lépése után 100 nappal tart helyzetértékelést, az új főnök kér 100 napot, hogy kicsit legalább átlássa, mi folyik a birodalmában, az olimpia előtt 100 nappal ünnepséget rendeznek, és a post it (az a kis ragasztócsíkos jegyzetlap) is éppen 100 lapos. Ez már nem lehet véletlen.
Nálunk meg néha akkora a várakozás, hogy a 4 emeletes várakozás tornyot nagyon kicsinek érezzük. Így hát felhoztam a pincéből egy használaton kívüli képkeretet, és ezt csináltam:



A  post itet persze az üvegre ragasztottam, kívülről, minden reggel letépünk egy lapot a tömbről.

Ezentúl a Ne irigykedj, csináld utánam! rovatban találjátok meg a könnyen, gyorsan, olcsón megvalósítható ötleteket.

Unatkozni jó!

MÉSZÖLY ÁGNES
BARNI ÉS AZ UNATKOZÓMŰVÉSZ
Barni már a harmadik napon utálta a vakációt. Ez a rémes semmittevés az, amiről az unokatestvérei hetek óta álmodoznak? Ez a végeláthatatlan unalom, amit sóhajtozva emlegettek az óvó nénik? Ez a tömény semmi, ami miatt Lolkával, a legjobb barátnőjével minden reggel ki kellett számolni, hogy "hányat alszunk még"? Lolkának könnyű, ő a vakáció első napján leutazott a nagymamájához, de Barninak itt kellett maradnia az aszfaltszagú belvárosban. Anya nagy komolyan megbeszélte vele, hogy csak ezt a pár hetet kell kibírnia, aztán ők is elmennek a tengerhez. De addig még negyvenkettőt kell aludni, és az olyan elképzelhetetlenül sok, hogy Barni jobbnak látta, ha nem is gondol rá. Ha legalább nem egyedül lett volna nap mint nap! De a barátaiközül mindenki elutazott. Így hát Anya minden reggel összepakolta Barnit és két plüssállat barátját: Eleket és Benőt. Elek barna volt és víziló-forma, Benő szürke és elefánt-féle. Barni legszívesebben a jobb …

Méhviaszt

már tavaly is vettem, akkor egy internetes bioboltból rendeltem. Elégedett voltam vele, csak az árát sokalltam kicsit, még akkor is, ha a termékleírásban bizonyos bio méhecskék is említésre kerültek. Plusz a szállítási költség. Nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy mennyivel olcsóbban úsznám meg, ha méhésztől vennék méhviaszt, elvégre neki biztos van. Kihagyhatnánk egy csomó láncszemet, ő is jól járna, én is... nagyon örültem az ötletemnek. Amikor a havi mézadagért mentem a szokásos méhészetünkbe, összeszedtem a bátorságom, rákérdeztem. (Csak úgy, ismeretlenül, az utcáról beesve ilyesmit biztos nem mernék megkérdezni, de úgy gondoltam, ennyi év után már megengedhetek ennyit magamnak.) Nem a hölgy volt ott, akitől vásárolni szoktam, hanem az unokája, akiről kiderült, hogy egyetemista, épp vizsgára készül, közgazdász lesz. Hohó, a jövő üzletembere, ő vezeti majd ki a válságból az országot, épp ez kell nekem. - Méhviaszt is szoktatok eladni? - Peeersze. ( A Tigrisek méhviaszból adnak el…