Egy mondat a telefonban: FOLYTASD A BLOGOT.
Egy komment a bejegyzés végén: tetszik a hozzáállásod.
Az íves fal is kezd alakulni.
Egy komment a bejegyzés végén: tetszik a hozzáállásod.
Egy kivitelező-jelölt arcán átsuhanó hitetlenkedés: Azért az nem olyan nagy was ist das, beépíteni ide ajtónak azt a szekrényajtót.
(Még nem is meséltem, az egyik jelölt - akit úgy ajánlottak, hogy nagyon kreatív - miután megszemlélte a helyszínt és az elvégzendő munkát, hosszasan tűnődött azon, hogy hol fogja megbontani a tetőt az ajtó rögzítése miatt. Fél órányi tipródás után gondoltam segítek rajta, elárultam neki, hogy a tetőt egész biztosan NEM FOGJA MEGBONTANI SEHOL - legalábbis a mi házunkban -, egyrészt, mert az ácsoktól már elbúcsúztunk, másrészt, mert már belülről is kész a gipszkartonozás, harmadrészt, mert ki hallott már ekkora baromságot, hogy egy szobaajtó beépítése miatt megbontani a tetőt.
Szerintem az is jót tett az építkezősdinek, hogy egyre inkább rá tudunk lazulni, a lényeg megvan, a kisasszonyoknak van saját szobájuk, minden más csak extra. Ha az újabb kivitelező jelölt is reménytelen, akkor sincs baj, mert majd a következő, aki két hét vagy két hónap múlva jön castingra, lesz az, akire nyugodt szívvel bízzuk rá a munkát.
Jött ez az ember, aki szerint sima ügy a szekrény-ajtó beépítése. A döbbenettől vakmerővé váltam, és tovább kérdeztem.
Hogy ha esetleg beépítené a szekrény-ajtót, azt a hiányzó másfél méteres falszakaszt is lehetne-e, hogy esetleg....????
Igen.
(He? Ennyi? Ilyen simán?) De épp ott lóg be a tető, az nem gond?
Nem.
(???!!! Na jó, én ezt nem bírom így tovább, muszáj 21-re is lapot húznom.) Szóval belóg itt a tető, ráadásul két oldalról is, mindenképp lesz még egy éles sarok az ajtó miatt, annyi él és sarok lesz ezen a kis helyen, hogy azt találtuk ki, valahogyan lágyítani, gömbölyíteni kellene ezt a részt. Azt a kis falat ívesre kellene építeni. ????????? (= kérdő tekintet)
Nem lesz egyszerű, de megcsinálom.
Mikor? (Mikormikormikormikor? Még ma délután hozzákezd?)
Sok kép nem készült, de a lényeg látszik.
A szekrény-ajtó már a helyén.
Sok kép nem készült, de a lényeg látszik.
A szekrény-ajtó már a helyén.
Ugyanaz a másik oldalról:
 |
Hát így. Folyt köv.
Nagyon hűségesen nézegetek fel a blogodra, eszembe jut hetente, kéthetente, háromnaponta, mikor hogy. Annyira boldog vagyok, hogy végre új bejegyzést tettél közzé. :D Alig vérom, hogy majd láthassam a tetőtér minden zegét-zugát (mert remélem lesz majd róla poszt szépen befotózva, ha már ennyit olvasok)! Nagyon ügyesek vagytok, irigylem a türelmeteket. Csak így tovább! :)
VálaszTörlésIgyekszem, hogy ne okozzak csalódást. Nagyon sokat jelentenek ezek az olvasói megjegyzések, köszönöm neked, hogy írtál.
TörlésKedvenc blogom. 😊
VálaszTörlésAkkor összeszedem magam, hogy méltó legyek az elismerő szavakra. Köszönöm.
VálaszTörlésNahát, milyen kellemes, új külső fogadott :)
VálaszTörlésKöszönöm, ráfért már a frissítés. Igyekszem bejegyzést is összehozni.
VálaszTörlés