Ugrás a fő tartalomra

A Valentin-nap

olyan, mint a karácsony. Hetekkel korábban elkezdődik (ezért kicsit bele is ununk, mire eljön a tényleges ünnep, de ne akadjunk fenn minden apróságon). 
Rajtunk akkor jelentkeznek az első tünetek, amikor megjelenik a boltok polcain a Valentin-napi túró rudi. Amin a pöttyök helyett szívecskék vannak, és rövid kis üzenetek. Izgatott kíváncsisággal tépjük fel a zacskót (családi kiszerelést veszünk), egymás kezéből kapkodjuk ki a rudikat, olvassuk az üzeneteket. Aztán jön az osztozkodás és a cserebere, kihez melyik üzenet passzol jobban. És amikor az utolsó falatokat rágjuk, és a kávéból is már csak néhány korty maradt, na akkor kezdünk el jó dolgunkban biggyegetni, hogy áááá, milyenek már ezek az üzenetek, nem is jó, mi sokkal jobbat tudnánk, stb, stb. És jönnek az ötletek sorban, hogy mit kellene ráírni a rudipapírokra.
- Na mondjátok, mi legyen azon a rudin, és én megcsinálom a papírt. "Egyszerűen legyártom. Azt is tudok, rudipapírt." (Emlékszel még a ketyósra?)
És tényleg. A nem túl személyeseket meg is mutatom:
(Ha tetszik, és szeretnél ilyet, töltsd le a képeket, A/4-re nyomtatható, és már csak egy olló és egy ragasztó választ el az átcsomagolók népes táborától.)
Hova harapok most beléd
Péterfy Bori & Love Band: Vámpír

Tankcsapda: Gyűrd össze a lepedőt
A nagy kérdés Lovasitól: Van-e szándék?
Kiscsillag: Van-e szándék?
És ha kérdés van, lesz válasz is:
Persze tudom, most mi következik. Hogy te kezdesz el biggyegetni, hogy áááá, milyenek már ezek az üzenetek, nem is jó, én sokkal jobbat tudnék, stb, stb. Ezért csináltam egy üres változatot is, írd rá a saját üzeneted. Csak egy fehér zselés toll kell hozzá.

Vaaagy, ha van kedved játszani és bízol a szerencsédben, a bejegyzés alatt kommentben írd meg, szerinted milyen üzenetet kellene írni a Valentin-napi túró rudikra. Teljesen szubjektív szempontok szerint kiválasztok majd néhányat, és megcsinálom azt is.
Ha legkésőbb február 11-én éjfélig megírod a te változatod, van rá esélyed, hogy 13-án, szombaton a reggeli kávé mellé a bejegyzésben a te rudipapírod is ott lesz.

Ui: Megjegyzést, kommentet csak regisztrált olvasók írhatnak. Feliratkozni a bejegyzés mellett, a jobb oldali sávban tudsz.

















Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A meseszámok

is változnak. Mi még úgy tanultuk, hogy a leggyakoribb meseszámok a 3 (próba, királyfi, királylány), a 7 (sárkány feje) esetleg 9, 77 vagy 99 (szoba).
De mostanában úgy tűnik, a 100-nak van mágikus, misztikus jelentése, az lett az új meseszám. Az épp aktuális miniszterelnök a hivatalba lépése után 100 nappal tart helyzetértékelést, az új főnök kér 100 napot, hogy kicsit legalább átlássa, mi folyik a birodalmában, az olimpia előtt 100 nappal ünnepséget rendeznek, és a post it (az a kis ragasztócsíkos jegyzetlap) is éppen 100 lapos. Ez már nem lehet véletlen.
Nálunk meg néha akkora a várakozás, hogy a 4 emeletes várakozás tornyot nagyon kicsinek érezzük. Így hát felhoztam a pincéből egy használaton kívüli képkeretet, és ezt csináltam:



A  post itet persze az üvegre ragasztottam, kívülről, minden reggel letépünk egy lapot a tömbről.

Ezentúl a Ne irigykedj, csináld utánam! rovatban találjátok meg a könnyen, gyorsan, olcsón megvalósítható ötleteket.

Méhviaszt

már tavaly is vettem, akkor egy internetes bioboltból rendeltem. Elégedett voltam vele, csak az árát sokalltam kicsit, még akkor is, ha a termékleírásban bizonyos bio méhecskék is említésre kerültek. Plusz a szállítási költség. Nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy mennyivel olcsóbban úsznám meg, ha méhésztől vennék méhviaszt, elvégre neki biztos van. Kihagyhatnánk egy csomó láncszemet, ő is jól járna, én is... nagyon örültem az ötletemnek. Amikor a havi mézadagért mentem a szokásos méhészetünkbe, összeszedtem a bátorságom, rákérdeztem. (Csak úgy, ismeretlenül, az utcáról beesve ilyesmit biztos nem mernék megkérdezni, de úgy gondoltam, ennyi év után már megengedhetek ennyit magamnak.) Nem a hölgy volt ott, akitől vásárolni szoktam, hanem az unokája, akiről kiderült, hogy egyetemista, épp vizsgára készül, közgazdász lesz. Hohó, a jövő üzletembere, ő vezeti majd ki a válságból az országot, épp ez kell nekem. - Méhviaszt is szoktatok eladni? - Peeersze. ( A Tigrisek méhviaszból adnak el…

Jelmeztervezőnek álltam.

Az egész úgy kezdődött, hogy a tanító néni megkért, tudnék-e segíteni, ki tudnék-e találni valami jelmezt a lányoknak farsangra. Hm, biztosan, gondolom.  Elsőszülöttem iskolájában az a szokás, hogy az osztályok közösen öltöznek be, és egy táncot is előadnak, tehát a tánc határozza meg a jelmezt. Nyilván van ennek pozitív oldala, és persze negatív is, kétségtelen, hogy egyre terjed ez a szokás, én legalábbis egyre több helyről hallom, hogy náluk is így van. 
És akkor vissza a kisasszonyom osztályához és a lányok jelmezéhez. A tanító nénik kitalálták, hogy a ho-ho-ho horgász zenéjére táncolnak majd a gyerekek. A fiúk lesznek a horgászok, az ő jelmezük gyakorlatilag meg is van, (strand)papucs, bermuda vagy rövidnadrág, póló, szalmakalap. Egyedül a szalmakalap lehet problémás, az biztos, hogy nincs mindenkinek, de ismerősöktől és azok ismerősétől össze lehet szedni. A lányok halacskák lesznek, ezt a jelmezt kellene nekem megtervezni. Itthon megnéztem a ho-ho-ho horgász főcímét.

Ebből kid…