Ugrás a fő tartalomra

A sokat

(és sokszor) látott arany képkeret (szerepelt már itt és itt is) most fehér.


Persze nem ez a lényeg, hanem ami belekerül. 
Papírboltban lehet kapni vastag átlátszó fóliát. Írásvetítő fóliaként vagy előlapként (amit spirálozáshoz használnak) érdemes keresni. Számos kreatív ötlet megvalósításánál jól jön. Képkeretekben pl. tökéletesen helyettesíti az üveget. Én most fehér lakkfilccel rajzoltam rá.

Így néz ki, ha barna csomagolópapír a háttér.
Szerintem így se rossz :-)
De az igazi mégis a tükörfényes arannyal lesz. Ez az a szín, amit nagyon nehéz beszerezni, legyen szó akár festékről, akár kartonról, és ha sikerül, akkor is csak a baj van vele, mert könnyen kopik, és minden ujjlenyomat, gyűrődés meglátszik rajta. De ha ilyen jelentéktelen kis apróságok nem szegik kedvünket, olyan érdekes és szép felületeket lehet összehozni, hogy azt fényképezővel nem is lehet jól visszaadni (nekem legalábbis nem sikerült).
Öntapadós fóliából kaptam most ilyen fényes aranyat, és abban a sorrendben raktam össze a képkeretet, hogy az üveg, rá a fehér lakkfilccel megrajzolt, megírt átlátszó fólia, majd az arany fólia, majd a keret hátlapja. Íme:


Mintha kicsit le lenne csúszva az egész? Szerintem is.  És ez így rendben is van.
Sima, fehér A/4-ből kis zászlócskákat vágtam. 8-at. Hogy majd azokat ráragasztom az üvegre. Üvegre papírt (akár befőttesüvegre címkét is) a legegyszerűbben tejjel lehet ragasztani. A felragasztandó papír hátoldalát tejbe mártom és rásimítom az üvegre, papírtörlővel leitatgatom róla a fölösleges tejet, és kész is. (Az így felragasztott címkéket eltávolítani még könnyebb az üvegről, elég csak vízbe mártani, és a papír leázik róla.)



Miután felragasztottam a zászlócskákat, így nézett ki:


A többit holnap...

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A meseszámok

is változnak. Mi még úgy tanultuk, hogy a leggyakoribb meseszámok a 3 (próba, királyfi, királylány), a 7 (sárkány feje) esetleg 9, 77 vagy 99 (szoba). De mostanában úgy tűnik, a 100-nak van mágikus, misztikus jelentése, az lett az új meseszám. Az épp aktuális miniszterelnök a hivatalba lépése után 100 nappal tart helyzetértékelést, az új főnök kér 100 napot, hogy kicsit legalább átlássa, mi folyik a birodalmában, az olimpia előtt 100 nappal ünnepséget rendeznek, és a post it (az a kis ragasztócsíkos jegyzetlap) is éppen 100 lapos. Ez már nem lehet véletlen. Nálunk meg néha akkora a várakozás, hogy a 4 emeletes várakozás tornyot nagyon kicsinek érezzük. Így hát felhoztam a pincéből egy használaton kívüli képkeretet, és ezt csináltam: A  post it et persze az üvegre ragasztottam, kívülről, minden reggel letépünk egy lapot a tömbről. Ezentúl a Ne irigykedj, csináld utánam! rovatban találjátok meg a könnyen, gyorsan, olcsón megvalósítható ötleteket.

Na, mi van a plafonon?

Tégla! Erről nem volt szó, ezt nekünk senki nem mondta, pedig ez tégla. Tégla betonban. Hívtuk is az építészt, de hirtelen, hogy helyzet van. Biztatott, hogy folytassuk a feltárást, előbb-utóbb csak találunk mást is a téglán és a betonon kívül. Ha a vakolatot verjük le, széltében terjeszkedünk, és sikerül elég nagy területen leverni, akkor találhatunk egy gerendát. Ha nagy területen nem látunk gerendára utaló jeleket, akkor próbáljunk a dolog mélyére  ásni  vésni, a téglás betonban egy vashálót kellene fellelni. Ez bizony tégla És megvaaaan! Akárhogy is nézem, itt egy gerenda! Újabb telefon az építésznek, eldicsekedtünk a gerendánkkal, ő is velünk örült egy kicsit, aztán szólt, hogy keresni kéne egy másik gerendát is, és lemérni, milyen távol vannak egymástól. És ha már úgyis méricskélünk, mérjük meg azt is, milyen szélesek a gerendák. Rajtunk ne múljon. Feltártunk 2 darab, 15 cm széles vasbeton gerendát egymástól 75 centiméterre. Az a kunko...

10 tojást 10 perc alatt + tetoválás

Nálunk a tojásfestés mindig nyűgösen indul. Igyekszem minden évben valami újat kitalálni (tavaly  arany filccel  festettünk, korábban  dekupázsoltunk ), de a fehér alapból nem engedek. A barnás héjú tojásokat át kell festeni 2-3 rétegben fehérre, hogy kezdődhessen a díszítés. Ez azt jelenti, hogy a húsvét előtti hetekben mindig szárad néhány grillnyársra felszúrt kifújt tojás a házban, és kartávolságon belül vannak az ecsetek, festékek is (= ablakpárkányra, konyhapultra, stb. lepakolva, napokra ottfelejtve). Ezek az itt-ott félbehagyott alkotások számomra egyre kevésbé kapcsolódnak össze az otthonosság fogalmával (= idegesítenek, na), és akkor még ehhez jön a folyamatos nyafogás, hogy de még hányszor kell átfesteni, de meddig kell még ezt csinálnom, de mikor díszíthetem már,  stb, stb, ha meg eltörik egy tojás, ráadásul amikor már az utolsó réteg festék szárad rajta, na akkor aztán világvége van. De kitaláltam, hogy tudom kicselezni a saját rendszerem! (Neeem, n...