Ugrás a fő tartalomra

A kis vasboltoknak

sajátos hangulatuk van. Mintha megállt volna az idő azon a néhány négyzetméteren, hosszú éveken át semmi nem változik , ugyanaz a félhomály, ugyanazok a polcok, ugyanazok a csavarok, ugyanazok az eladók. 
Szeretem ezeket a kis vasboltokat. Szeretem a sajátos rendjüket, szeretem, hogy néha meglepően olcsón  lehet  igazi kincseket vásárolni, szeretem, hogy az eladók általában tudnak válaszolni a vásárlók kérdéseire.
Azért ha csak lehet, inkább megkérem a Páromat, hogy ő vegyen nekem a vasboltban mindenféle bűvösezmegazt, vagy elmegyek az egyik nagy barkácsáruházba. 

Mert a vasbolt a pasiuniverzum része. Az eladók legalábbis mindig éreztetik velem, hogy én ott maximum szép lehetek, de okos biztosan nem. Amikor erre rádöbbentem, taktikát változtattam, felkészülten mentem vásárolni. Vittem magammal itthonról egy csavart, hogy ILYET kérek. Egyébként azt is tudtam, hogy 16-os facsavarra van szükségem, de jobb a békesség.
Mi volt az eladó válasza a csavar láttán?
- Nem.
- ???
- Magának nem ilyen csavar kell.
- ???!!! (Azért hadd tudjam már!)
- Miből gondolja, hogy magának ilyen csavar kell?
- Nem gondolom, MEGGYŐZŐDÉSEM. Mert eddig is ilyet használtam, a polcok felét már össze is csavaroztam, be szeretném fejezni, csak elfogyott a csavar. Eddig jó volt ez a csavar, most is ilyet szeretnék.
- Vihetne ilyet is. (Elém rakott egy másik fajtát.)
- Mi a különbség a kettő között? (Tartósabb, erősebb, drágább, olcsóbb?)
- Nem egyformák. 
- Maradok az eredetinél, köszönöm.
Ezen annyira megsértődött, hogy többet nem is szólt hozzám, odalökte a csavarokat, levágta a pultra a visszajárót, és duzzogott.

Eltörtem a 2-es fúróhegyet. Mind a kettőt, ami volt a házban. Miközben azt kerestem, hogy van-e esetleg még egy tartalék, felfedeztem, hogy a 3-as helye is üres, ezek szerint az sincs. Gondoltam, rendes dolog lenne tőlem, ha elszaladnék a vasboltba, vennék fúróhegyet.
- Jó napot kívánok, 2-es és 3-as fa fúróhegyet kérek, két-két darabot.
- Khm. Minden fúróhegy fémből készült.
(Ha. Ha-ha. Ha-ha-ha. Szeretném azt hinni, hogy viccelt, de szerintem még csak a szót sem ismeri.)
- Úgy értettem, hogy fába szeretnék fúrni vele.
- Az mindegy, mindegyik fúróhegy ugyanolyan.
Nem mentem bele, mert nem győzni akartam, hanem fúróhegyet venni, de tudom, hogy nem ugyanolyan minden fúróhegy. Van fába, betonba, csempébe, üvegbe való, és még sok más spéci fajta is, a nagy barkácsáruházakban szépen sorban ki vannak rakva.




Megjegyzések

  1. Hűűha, elismerésem! Egy ilyen a pasit a saját pályáján lemosni!

    VálaszTörlés
  2. :) nagyon jóóó!:)
    A mi vasboltunk olyan volt még nemrég, hogy kaptál egy cetlit a kék köpenyes eladótól, amivel a pénztárban fizettél a pénztáros hölgynek, majd visszamentél a bajuszos kék köpenyeshez(figyelsz? Ő már a harmadik ember...), aki ha nem értette, mit szeretnék, átkiabált az egyes számú kék kopenyesnek, egyeztettek és nagy nehezen megkaptam, amit vásároltam... Rosszabb, mint gyerekkoromban a gyógyszertár.... Sose értettem, hol kell kezdenem:))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hihetetlen, hogy még nem tűntek el, de én is tudok ilyen rendszer szerint működő vasboltról. Néhány éve nálunk az egyik gyógyszertár is így működött. Aztán eltörölték ezt a többször sorbaállós rendszert, de a kiszolgálás nem lett gyorsabb.

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A meseszámok

is változnak. Mi még úgy tanultuk, hogy a leggyakoribb meseszámok a 3 (próba, királyfi, királylány), a 7 (sárkány feje) esetleg 9, 77 vagy 99 (szoba).
De mostanában úgy tűnik, a 100-nak van mágikus, misztikus jelentése, az lett az új meseszám. Az épp aktuális miniszterelnök a hivatalba lépése után 100 nappal tart helyzetértékelést, az új főnök kér 100 napot, hogy kicsit legalább átlássa, mi folyik a birodalmában, az olimpia előtt 100 nappal ünnepséget rendeznek, és a post it (az a kis ragasztócsíkos jegyzetlap) is éppen 100 lapos. Ez már nem lehet véletlen.
Nálunk meg néha akkora a várakozás, hogy a 4 emeletes várakozás tornyot nagyon kicsinek érezzük. Így hát felhoztam a pincéből egy használaton kívüli képkeretet, és ezt csináltam:



A  post itet persze az üvegre ragasztottam, kívülről, minden reggel letépünk egy lapot a tömbről.

Ezentúl a Ne irigykedj, csináld utánam! rovatban találjátok meg a könnyen, gyorsan, olcsón megvalósítható ötleteket.

Unatkozni jó!

MÉSZÖLY ÁGNES
BARNI ÉS AZ UNATKOZÓMŰVÉSZ
Barni már a harmadik napon utálta a vakációt. Ez a rémes semmittevés az, amiről az unokatestvérei hetek óta álmodoznak? Ez a végeláthatatlan unalom, amit sóhajtozva emlegettek az óvó nénik? Ez a tömény semmi, ami miatt Lolkával, a legjobb barátnőjével minden reggel ki kellett számolni, hogy "hányat alszunk még"? Lolkának könnyű, ő a vakáció első napján leutazott a nagymamájához, de Barninak itt kellett maradnia az aszfaltszagú belvárosban. Anya nagy komolyan megbeszélte vele, hogy csak ezt a pár hetet kell kibírnia, aztán ők is elmennek a tengerhez. De addig még negyvenkettőt kell aludni, és az olyan elképzelhetetlenül sok, hogy Barni jobbnak látta, ha nem is gondol rá. Ha legalább nem egyedül lett volna nap mint nap! De a barátaiközül mindenki elutazott. Így hát Anya minden reggel összepakolta Barnit és két plüssállat barátját: Eleket és Benőt. Elek barna volt és víziló-forma, Benő szürke és elefánt-féle. Barni legszívesebben a jobb …

Méhviaszt

már tavaly is vettem, akkor egy internetes bioboltból rendeltem. Elégedett voltam vele, csak az árát sokalltam kicsit, még akkor is, ha a termékleírásban bizonyos bio méhecskék is említésre kerültek. Plusz a szállítási költség. Nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy mennyivel olcsóbban úsznám meg, ha méhésztől vennék méhviaszt, elvégre neki biztos van. Kihagyhatnánk egy csomó láncszemet, ő is jól járna, én is... nagyon örültem az ötletemnek. Amikor a havi mézadagért mentem a szokásos méhészetünkbe, összeszedtem a bátorságom, rákérdeztem. (Csak úgy, ismeretlenül, az utcáról beesve ilyesmit biztos nem mernék megkérdezni, de úgy gondoltam, ennyi év után már megengedhetek ennyit magamnak.) Nem a hölgy volt ott, akitől vásárolni szoktam, hanem az unokája, akiről kiderült, hogy egyetemista, épp vizsgára készül, közgazdász lesz. Hohó, a jövő üzletembere, ő vezeti majd ki a válságból az országot, épp ez kell nekem. - Méhviaszt is szoktatok eladni? - Peeersze. ( A Tigrisek méhviaszból adnak el…