Ugrás a fő tartalomra

Még valaki, esetleg?

Ez a jelölt már csak a nagyon sokadik merítésnél akadt fent a hálónkban. De nem engedhettük meg magunknak, hogy ne adjunk neki egy esélyt. E-mailben kicsit katonás stílusban kommunikált (= kicsit féltünk tőle), de azzal biztattuk egymást, hogy majd a munkájában is ilyen pontos, egyenes, lényegre törő lesz.

Tárgy: Személyes találkozó!
Dátum: 2015. június 12.

Ezúton tájékoztatom önt, hogy az építkezéssel kapcsolatban a személyes találkozó időpontaja: 2015. JÚNIUS 25. délután!!!
A találkozót lemondani 2015. JÚNIUS 15. 16.00 óráig van lehetőség.

(Dátumokat figyeld :-)

Hűha, hűha, hűha. Bennem rögtön feléledt a lázadó, és ha 18-án mondom le, akkor mi van??? És tényleg úgy képzeli, hogy itthon ülünk egész délután és őt várjuk?
És csak a pontosság kedvéért, mi hívtuk fel őt, hogy kivitelezőt keresünk, és ha érdekli, találjunk egy időpontot, amikor meg tudná nézni, miről is van szó.

Persze hogy sokat fantáziáltunk róla, hogy 24-én este, vagy 25-én délelőtt lemondjuk, néhány e-mailt meg is írtunk, csak játszásból, stílusgyakorlatként, meg-megremegett a kezünk a küldés gomb felett, de nem küldtük el, nem mondtuk le.

Pedig semmi különösről nem maradtunk volna le. Még a kapuban számonkért (!) bennünket(!), hogy az ő(!) számítógépes nyilvántartásába nem kerültek be a tervek, amit előzetesen átküldtünk.
Ez a casting-sorozat arra mindenképp jó volt, hogy mi már gyakorlatilag bármit végig tudunk hallgatni rezzenéstelen arccal, egyszerűen tökélyre fejlesztettük az udvarias közönyt, mint egyetlen válaszreakciót.
A megbeszélés alatt különösebb érdeklődést semmi iránt nem mutatott, végighallgatott bennünket, de nem nagyon reagált, nem voltak kérdései, mindegy, nekünk így is jó. 
Van a bejárati ajtónk előtt az a bizonyos fedett tér, kifelé menet megmutatta a Párom ennek az embernek is, hogy a ronda hullámlemez fedés helyett erre kellene egy másik, ennél egy kicsivel esztétikusabb, sima borítás. Valami könnyű, egyszerű, olcsó. Na, erre ráharapott! Én már a múltkor is csodálkoztam, mekkora ügyet jelent egyeseknek egy 2x4 méteres téglalap alakú terület befedése, és most még nagyobb ámulatba estem. 25 percig ezen rágódott! Hogy ezt hogy NEM lehetne megvalósítani. A Párom megpróbálta biztatni eleinte, hogy próbáljon abba az irányba gondolkodni, hogy LEHET befedni ezt a teret (Hangsúlyozom, a falai állnak, a gerendák megvannak, csak a borítást kellene kicserélni.), aztán inkább már abba az irányba próbálta terelni a beszélgetést, hogy a tervezés-kivitelezés jelenlegi szakaszában nem is fontos annyira ez az előtető, sőt, ha így marad, nekünk az sem baj... 
De emberünknek ízlett ez a gumicica, 25 perc csócsálás után kisütötte, hogy ezt a teret, ha egyáltalán be lehet fedni valamivel, az csak és kizárólag cseréppel lehetséges.
Neeeeeem! - egyszerre kiáltottunk fel. Mintha az elején az hangzott volna el, hogy könnyű, egyszerű, olcsó és sima. A cserépre ezek közül melyik igaz???

3 hét múlva árajánlat helyett egy e-mailt kaptunk tőle, hogy ő csak most vette észre, hogy minden embere külföldre ment.

Megjegyzések

  1. eleinte még mosolyogtam a sztorikon, mostanra viszont annyira együtt tudok érezni veletek, hogy ha elolvasom az újabb adagot, rendesen elszomorodok. :( hát milyen világot élünk?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. És a médiából mást sem hallani, mint hogy válságban az építőipar. Ja, szerintem is.

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A meseszámok

is változnak. Mi még úgy tanultuk, hogy a leggyakoribb meseszámok a 3 (próba, királyfi, királylány), a 7 (sárkány feje) esetleg 9, 77 vagy 99 (szoba). De mostanában úgy tűnik, a 100-nak van mágikus, misztikus jelentése, az lett az új meseszám. Az épp aktuális miniszterelnök a hivatalba lépése után 100 nappal tart helyzetértékelést, az új főnök kér 100 napot, hogy kicsit legalább átlássa, mi folyik a birodalmában, az olimpia előtt 100 nappal ünnepséget rendeznek, és a post it (az a kis ragasztócsíkos jegyzetlap) is éppen 100 lapos. Ez már nem lehet véletlen. Nálunk meg néha akkora a várakozás, hogy a 4 emeletes várakozás tornyot nagyon kicsinek érezzük. Így hát felhoztam a pincéből egy használaton kívüli képkeretet, és ezt csináltam: A  post it et persze az üvegre ragasztottam, kívülről, minden reggel letépünk egy lapot a tömbről. Ezentúl a Ne irigykedj, csináld utánam! rovatban találjátok meg a könnyen, gyorsan, olcsón megvalósítható ötleteket.

Na, mi van a plafonon?

Tégla! Erről nem volt szó, ezt nekünk senki nem mondta, pedig ez tégla. Tégla betonban. Hívtuk is az építészt, de hirtelen, hogy helyzet van. Biztatott, hogy folytassuk a feltárást, előbb-utóbb csak találunk mást is a téglán és a betonon kívül. Ha a vakolatot verjük le, széltében terjeszkedünk, és sikerül elég nagy területen leverni, akkor találhatunk egy gerendát. Ha nagy területen nem látunk gerendára utaló jeleket, akkor próbáljunk a dolog mélyére  ásni  vésni, a téglás betonban egy vashálót kellene fellelni. Ez bizony tégla És megvaaaan! Akárhogy is nézem, itt egy gerenda! Újabb telefon az építésznek, eldicsekedtünk a gerendánkkal, ő is velünk örült egy kicsit, aztán szólt, hogy keresni kéne egy másik gerendát is, és lemérni, milyen távol vannak egymástól. És ha már úgyis méricskélünk, mérjük meg azt is, milyen szélesek a gerendák. Rajtunk ne múljon. Feltártunk 2 darab, 15 cm széles vasbeton gerendát egymástól 75 centiméterre. Az a kunko...

Jelmeztervezőnek álltam.

Az egész úgy kezdődött, hogy a tanító néni megkért, tudnék-e segíteni, ki tudnék-e találni valami jelmezt a lányoknak farsangra. Hm, biztosan, gondolom.  Elsőszülöttem iskolájában az a szokás, hogy az osztályok közösen öltöznek be, és egy táncot is előadnak, tehát a tánc határozza meg a jelmezt. Nyilván van ennek pozitív oldala, és persze negatív is, kétségtelen, hogy egyre terjed ez a szokás, én legalábbis egyre több helyről hallom, hogy náluk is így van.  És akkor vissza a kisasszonyom osztályához és a lányok jelmezéhez. A tanító nénik kitalálták, hogy a ho-ho-ho horgász zenéjére táncolnak majd a gyerekek. A fiúk lesznek a horgászok, az ő jelmezük gyakorlatilag meg is van, (strand)papucs, bermuda vagy rövidnadrág, póló, szalmakalap. Egyedül a szalmakalap lehet problémás, az biztos, hogy nincs mindenkinek, de ismerősöktől és azok ismerősétől össze lehet szedni. A lányok halacskák lesznek, ezt a jelmezt kellene nekem megtervezni. Itthon megnéztem a ho-ho-ho horgász fő...