Terjed a hír

Az oviban a Másodszülöttem terjeszti. És én is elmondtam már néhány olvasómnak, offline. Sőt, a gyógyszerészeknek is, akiktől pektint akartam vásárolni.
Szóval terjed a hír. És igaz. Tényleg csináltam pipacslekvárt. Ráadásul nem is most először.
Pedig nehezen indult. Ugyanis a környékünkön az összes pipacsos rét eltűnt. De egy nap a Párom úgy jött haza a nagy magyar alföldről, hogy a csomagtartóban egy nagy csokor pipacs hervadozott!
És éppen így volt jó. A pipacslekvár ugyanis egy nagy csokor pipacsból készül, amit persze nem az út mellől szedünk, és hagyjuk néhány órán át pihenni, hogy a bogarak kimászhassanak belőle. Aztán a szirmokat leszedjük a szárról.

Abban a receptben, amit én használtam 35g szirom kell 2 liter vízhez, persze abból nem lesz baj, ha több a virág.  A vizet a cukorral (800g) felforraltam, és amikor már csak meleg volt, hozzáadtam a szirmokat. Először undorító, szürkésfekete lett a víz, de néhány perc múlva feltűnt benne a piros szín. Amikor gyönyörű, vörös lett az egész, akkor átszűrtem. Érdemes kávéfilteren szűrni, vagy papírtörlővel kibélelt szűrőn, hogy a sok kis fekete szösz se maradjon a lekvárban.

Ekkor kellene hozzákeverni a pektint. (Három gyógyszertárban aláztattam meg magam pektinvásárlás címén, jó volt. Az egyik gyógyszerész majdnem meggyőzött arról, hogy pepszin az, amit én keresek, cserébe én megpróbáltam meggyőzni őt arról, hogy nem sajtot akarok csinálni.. Azóta már kiderítettem, hogy házilag is elő lehet állítani a pektint, majd legközelebb.) Egyes receptekben agar-agar szerepel, másokban zselatin. Nekem mára elég volt kihívásnak a pektin, így elmentem a könnyebb ellenállás irányába, zselatint használtam. Biztos ugyanígy működik zselírozó cukorral is.

Szóval a piros léhez hozzákevertem a zselatint, és már mehetett is az üvegekbe.

 Talán visszaadja a kép a tényleges színét. De az ízét és az illatát  - igen, illatos, virágillata van - biztosan nem. És én már tudom, milyen lesz holnap reggel, a puha vajaskenyéren!

A kíváncsiak és az elszántak kedvéért itt az eredeti recept is. Még tavaly mentettem le, sajnos nem tudom, honnan. Pedig ma elég hosszan kerestem az interneten. Ha valaki mégis rátalál, kérem, jelezze.

Ui: Ha van ilyen befőttesüvegetek fölösleges, gondoljatok rám. Köszönöm.

gelée de coquelicot

Le poids est en "pétales seuls" sans tiges, ni boutons qui pourraient donner  une coloration plus foncée et une odeur de vert (déjà que ... !)
Les pétales n'ont pas été séchés, juste ceuillis la veille ainsi les petites bêtes ont pu s'envoler.
Faire une décoction : mettre dans eau bouillante 35g pétales pour 2 litres d'eau, bouillir 10 mn. Laisser macérer au mini 1 h voir plus.
Faire la gelée : reste  1 l jus, ajouter 800 g sucre  et un sachet de pectine, cuire à gros bouillon en remuant bien 7 à 9 min.
La couleur est belle : c'est bien rouge, l'amertume oubliée grâce au sucre !
Devrait donner un beau résultat en glaçage de tarte.