Ugrás a fő tartalomra

Azért a ketyósat

még leírom, szigorúan kis színesként a Mulatságos rovatba :-)

Interneten találtuk a hirdetést, péntek délelőtt felhívtuk, délután már nálunk is volt, abszolút tettre kész attitűddel. Ez a tettrekészség ráadásul párosult egy pulikutya mentalitásával, ami csak a szeme elé került, ahhoz közel ment, beleszimatolt egy kicsit, körbenyüzsögte, és máris az ő illetékességi körébe tartozott, értett hozzá, intézte. Rendesen mulatságos volt, folyamatosan azon igyekeztünk, hogy a figyelmét az áthelyezendő falra koncentráljuk, mert tényleg mindent meg akart szerelni, át akart építeni, amit csak meglátott.
- Itt van ez a fal, ezt kellene átépíteni ide, ahol már be is van jelölve a helye. 
- Rendben. Átépítjük. Azt a szúnyoghálót is meg kellene javítani.
- :-) Igen, tényleg. De most a falról szeretnénk beszélni.
- A csap nem csöpög? Mert mi azt is meg tudjuk javítani.
- Ez nagyon jó hír, majd ha csöpögni fog a csap, tudjuk, kit hívjunk, de addig is elmondanánk, hogy ezt a falat...
- Már mérem is... Na ez itt 140, az 190, akkor 210. (Imádom, amikor valaki így számol. Megfigyelted, hogy főleg férfiak csinálják? Teljesen követhetetlen logika szerint mondanak összevissza számokat, és a végén diadalmasan egy utolsót, ami után leviszik a hangsúlyt, ebből lehet tudni, hogy az volt a végeredmény. De hogy hogy jött ki, vagy egyáltalán mit számolt, az számomra örök rejtély.) Na, akkor ott nektek egy 10 centit ki fog lógni az a fal, de az semmi, annyi, hogy lesz ott egy 10 centis sarok, de azt nem fogjátok észrevenni.
(Szerintem mindenki észrevenné, ha 10 centit kilógna a fal, mi is, de úgy voltunk vele, hogy majd ha falaznak végre már, odahatunk, hogy úgy építsenek két pont közé egy egyenes falat, hogy nem építenek bele egy 10 centis kiszögellést.)
- Tetőteret ki csinálja?
- Most keressük rá az embert.
- Mert mi azt is megoldjuk.
- Remek. De ahhoz előbb ezt a falat át kellene rakni.
- Akkor úgy adom az árajánlatot, hogy külön a falra és külön a tetőtérre. A tetőtérbe beleírok mindent, a lépcsőt is.
- Jó. De most ez a fal a legfontosabb, mert addig nem tudunk haladni a lépcsővel sem.
- Semmi baj, én megoldom a lépcsőt is.
- Előbb a falat rakja át, ha kérhetnénk, mert annak a helyére kerül majd a lépcső.
- Azt a lépcsőt kell beépíteni, amit kint láttam, az udvaron?
- Nem, az volt az eredeti elképzelés, de mert nem találtunk senkit, aki átvágná a födémet, így ezen a meglévő nyíláson kell megoldani a tetőtérbe való feljutást, ide meg nem fér be az a lépcső.
- Attól még be lehet építeni. Én be tudom.
- (A 100 centis helyre a 160-as lépcsőt???) Nagyszerű :-) És a falat, amiről eredetileg beszéltünk, átrakja?
- Ha meg nem lehet így beépíteni, szerintem egyébként be lehet ide tenni azt a lépcsőt, de ha mégsem, akkor megnagyobbítjuk azt a nyílást.
- Az sajnos nem megy, két oldalról gerenda határolja, a harmadikon kémény, a negyediken meg kell az a födémrész, hogy a tetőtérben közlekedni lehessen.
- Attól még meg lehet nagyobbítani. Vagy csinálok ide önöknek egy egyedi lépcsőt. Egyszerűen legyártom. Azt is tudok, lépcsőt.
Afelől nem volt kétségünk, hogy nagyon egyedi lenne az a lépcső, amit ez az ember gyárt, ezért rögtön felajánlottuk, küldünk neki képeket, hogy mi milyet szeretnénk.

(((- Te, nem ketyós egy kicsit ez az ember?
      - Kicsit?)))

Elég hosszasan beszélgettünk így, gyakorlatilag minden eredmény nélkül, de legalább jó hangulatban.  A pasiról kiderült, hogy ő Kirk a Szívek szállodájából. Vállal generált, ugye, kertépítést, épületszobrászatot, egyedi lépcsőket gyárt, de az építkezés utáni takarítást is vállalja, villanyszerelés, svéd bútor összerakása, épületgépészet, gipszstukkó, minden jöhet, ő megoldja. Másnap reggelre meg is kaptuk az árajánlatát, azzal, hogy hétfőn kezdi is a munkát. Ja, és köszöni a képeket, amiket küldtünk, nagyon szépek. (Nem a nyaralási képeket küldtük át neki, hanem egy helytakarékos lépcső fotóit, amilyet szeretnénk. Előző nap beszéltünk erről vele, de úgy tűnt, törlődött a memóriából egy-két adat.) (((Szerintem ez az ember tényleg ketyós.)))
Azért bizakodva néztünk egymásra a Párommal, ebből még lesz valami. Kértük, pontosítsa az árajánlatát, (egy-két részlet hiányzott belőle, glettelés, villanykapcsoló áthelyezése, ilyesmi) de egyébként részünkről rendben.
Válaszul írt egy e-mailt, hogy ő most úton van, egy másik város felé tart, és az út jól járható.
????????? Ok, biztos tévedésből küldte, nem nekünk szánta.
De, eredetileg is nekünk akarta küldeni, mert bő fél óra múlva újabb e-mail jött, hogy jól utazott, megérkezett, szép idő van, és küldi a kibővített árajánlatot. Az eddig hiányzó részletek továbbra sem szerepeltek benne, viszont az árat mindenütt megszorozta 1,5-tel vagy 2-vel. (((Én modom, hogy ketyós.)))
Ismét kértük, hogy egészítse ki az árajánlatát, hangsúlyoztuk, hogy csak akkor tudja elkezdeni nálunk a munkát, ha tudjuk a pontos vállalási összeget, és kértük, küldjön referenciát. Az volt az elképzelés, hogy beszélünk valakivel, akinél korábban dolgozott, hogy ennyire rossz emberismerők vagyunk, és minden stimmel a csávóval, vagy tényleg ketyós az ember.
Hosszas e-mailezés következett, az eredetileg hiányzó tételek nem kerültek be az árajánlatba, viszont a meglévők egyre drágábbak lettek. A munkát eredetileg hétfőn tervezte kezdeni és szerdán befejezni, de még csütörtökön sem tudott teljes árat mondani. De megköszönte, hogy ennyire aggódunk, ő kijön-e a pénzből. Az egy pillanatig sem aggasztott, neki megéri-e, az már sokkal inkább, hogy nem tudjuk, mennyit kellene fizetnünk.
Egyébként bőven megérte volna neki. Elkezdtük tételesen leellenőrizni az árajánlata alapján az anyagokat. Mennyiségre mindenből a szükségesnek a kétszeresével számolt, az árak meg....
4x5 méteres takarófólia: 2000 Ft  (Az első barkácsáruházban 200-ért vettünk.)
Tesa szalag, a takarófólia felragasztásához 50 méter: 3500 Ft (50 méter???!!! Egyébként 1000-ért lehet kapni a nagyboltban, de volt is itthon.)
Szállítási költség 30000 Ft.  A szállítást ő végzi majd, "saját, benzinüzemű gépkocsijához csatlakoztatott utánfutóval." (He??? Felhívtuk a tüzépet, ingyen házhoz hozzák. És tényleg, jött a daru, olyan szépen, óvatosan pakolta be a téglát a kerítésen át, hogy még arra is vigyázott, a diófa lombját ne törje le. Ingyen. És nem 30000-ért.)
Áthidaló az ajtó fölé: 9990 Ft. (3600 volt.)
Az ytongot 25%-kal drágábban adta volna, mint a tüzép.
És így tovább, szép sorjában az összes tétel.

Referenciáról csak a sokadik kérés után írt:

Referenciák sok van de nincs leírva de nem is merem leírni, "mert meg fognak ijedni"... Dióhéjban: Még a kezdeteben, minden munkahelyemen szinte egyből "főnök" lettem... Katonaság előtt templom (elfelejtettem az utca nevét) javítása és korszerűsítése csoport vezető. Katonaságnál "csapatépítő" épületeket és minden egyebet javítottunk néha építettünk. 12 ó nappali és 12 ó éjszakai brigád ott tanultam meg gyorsan szervezni és dolgozni. Egészségház x városban, még a rádióban is csináltak riportot... Leszereltem... Visszamentem ahhoz a céghez ahol előtte dolgoztam. 
Híre ment hogy .... Jött az apátságra egy cégtulaj, aki megkérdezte mennyit keresek és mondtam, azt mondta ennek a dupláját adja, kíváncsi lettem mit kell érte csinálni kiderült műemlék ép homlokzatát. Megcsináltam a csapatommal és hívtak utána Mödling Bécs külvárosa. Kastély újítottam de nem az én csapatommal, hanem megtettek kirendeltség vezetőnek.... Ez a típusú munka elfogyott és visszajöttem.... 
Kb 20 éve  autó szalon vakolása belül kívül homlokzat. U.e: másik szalon és utána indult be itthon: Váci úti OBI, Duna Plaza válaszfalai szintén Ytong.
Bekerültem a Plazakhoz és a különleges munkákat Debrecen Nyíreny Plazakon a szökőkutakat mi csináltuk átadás előtt, feszített ütemben... Utána karban tarthattam volna akár az összes Plazat de nem fizették a kiszállást ezért csak a környezőeket vállatam Duna Csepel Polus (nem Plaza) Alba (Szfváron) Balaton Veszprémbe, aztán még jött a Campona is. Gondolhatja hogy elhanyagoltam a magánszemély megrendelőimet, Ja jut eszembe még vállalkozó sem voltam, akkor keresett meg a Makovecz vezető tervezője az Ekler Dezső, hogy lenne egy két egyedi ház is. 
Az első cégem "fénykorában" 8 munkahely volt egyszerre és sosem tudtam megszámolni kb 60 fő bejelentett alkalmazott....

Hááááát, hogy is mondjam... Úgy történt, ahogy jósolta, megijedtünk. Nem ő fog nálunk építkezni.




Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A meseszámok

is változnak. Mi még úgy tanultuk, hogy a leggyakoribb meseszámok a 3 (próba, királyfi, királylány), a 7 (sárkány feje) esetleg 9, 77 vagy 99 (szoba). De mostanában úgy tűnik, a 100-nak van mágikus, misztikus jelentése, az lett az új meseszám. Az épp aktuális miniszterelnök a hivatalba lépése után 100 nappal tart helyzetértékelést, az új főnök kér 100 napot, hogy kicsit legalább átlássa, mi folyik a birodalmában, az olimpia előtt 100 nappal ünnepséget rendeznek, és a post it (az a kis ragasztócsíkos jegyzetlap) is éppen 100 lapos. Ez már nem lehet véletlen. Nálunk meg néha akkora a várakozás, hogy a 4 emeletes várakozás tornyot nagyon kicsinek érezzük. Így hát felhoztam a pincéből egy használaton kívüli képkeretet, és ezt csináltam: A  post it et persze az üvegre ragasztottam, kívülről, minden reggel letépünk egy lapot a tömbről. Ezentúl a Ne irigykedj, csináld utánam! rovatban találjátok meg a könnyen, gyorsan, olcsón megvalósítható ötleteket.

Na de

egy  ilyen csapból  mibe fog folyni a víz? Egy ilyen zöld-arany csodához nem lehet odarakni egy sima fehér porcelánt. Én legalábbis nem vetemednék ilyesmire. Van nálunk egy varázsige. "Csak nyitott elmével és befogadó lélekkel  állj hozzá." Ha egy újabb lakberendezési ötletemet szeretném bemutatni a Páromnak, mindig így kezdem. Hidd el, tetszeni fog, csak elég nyitott elmével és befogadó lélekkel kell hozzáállni. Az esetek 90%-ban működik. (A fennmaradó 8 - 9%-ra érvként ott van az, ami a korábbiakban már bizonyított, az "emlékszel, először azt is hogy lerondáztad, aztán kiderült, hogy tök jó". És van 1 - 2%, amikor semmi nem segít. Ilyenkor gyakorlom az elengedést, hagyom az egészet, és nem búsulok, mert tudom, hogy úgyis kitalálok valami mást.) A mosdó keresésének is így kezdtem neki, nyitott elmével és befogadó lélekkel. Minden megoldás érdekelt. A fehér porcelánon kívül. Na és az üvegmosdón. Az már megvolt, pipa, azért ugyanabba a folyóba csak nem lépné

Na, mi van a plafonon?

Tégla! Erről nem volt szó, ezt nekünk senki nem mondta, pedig ez tégla. Tégla betonban. Hívtuk is az építészt, de hirtelen, hogy helyzet van. Biztatott, hogy folytassuk a feltárást, előbb-utóbb csak találunk mást is a téglán és a betonon kívül. Ha a vakolatot verjük le, széltében terjeszkedünk, és sikerül elég nagy területen leverni, akkor találhatunk egy gerendát. Ha nagy területen nem látunk gerendára utaló jeleket, akkor próbáljunk a dolog mélyére  ásni  vésni, a téglás betonban egy vashálót kellene fellelni. Ez bizony tégla És megvaaaan! Akárhogy is nézem, itt egy gerenda! Újabb telefon az építésznek, eldicsekedtünk a gerendánkkal, ő is velünk örült egy kicsit, aztán szólt, hogy keresni kéne egy másik gerendát is, és lemérni, milyen távol vannak egymástól. És ha már úgyis méricskélünk, mérjük meg azt is, milyen szélesek a gerendák. Rajtunk ne múljon. Feltártunk 2 darab, 15 cm széles vasbeton gerendát egymástól 75 centiméterre. Az a kunkori a képe