Ugrás a fő tartalomra

Még valaki, esetleg?

Ez a jelölt már csak a nagyon sokadik merítésnél akadt fent a hálónkban. De nem engedhettük meg magunknak, hogy ne adjunk neki egy esélyt. E-mailben kicsit katonás stílusban kommunikált (= kicsit féltünk tőle), de azzal biztattuk egymást, hogy majd a munkájában is ilyen pontos, egyenes, lényegre törő lesz.

Tárgy: Személyes találkozó!
Dátum: 2015. június 12.

Ezúton tájékoztatom önt, hogy az építkezéssel kapcsolatban a személyes találkozó időpontaja: 2015. JÚNIUS 25. délután!!!
A találkozót lemondani 2015. JÚNIUS 15. 16.00 óráig van lehetőség.

(Dátumokat figyeld :-)

Hűha, hűha, hűha. Bennem rögtön feléledt a lázadó, és ha 18-án mondom le, akkor mi van??? És tényleg úgy képzeli, hogy itthon ülünk egész délután és őt várjuk?
És csak a pontosság kedvéért, mi hívtuk fel őt, hogy kivitelezőt keresünk, és ha érdekli, találjunk egy időpontot, amikor meg tudná nézni, miről is van szó.

Persze hogy sokat fantáziáltunk róla, hogy 24-én este, vagy 25-én délelőtt lemondjuk, néhány e-mailt meg is írtunk, csak játszásból, stílusgyakorlatként, meg-megremegett a kezünk a küldés gomb felett, de nem küldtük el, nem mondtuk le.

Pedig semmi különösről nem maradtunk volna le. Még a kapuban számonkért (!) bennünket(!), hogy az ő(!) számítógépes nyilvántartásába nem kerültek be a tervek, amit előzetesen átküldtünk.
Ez a casting-sorozat arra mindenképp jó volt, hogy mi már gyakorlatilag bármit végig tudunk hallgatni rezzenéstelen arccal, egyszerűen tökélyre fejlesztettük az udvarias közönyt, mint egyetlen válaszreakciót.
A megbeszélés alatt különösebb érdeklődést semmi iránt nem mutatott, végighallgatott bennünket, de nem nagyon reagált, nem voltak kérdései, mindegy, nekünk így is jó. 
Van a bejárati ajtónk előtt az a bizonyos fedett tér, kifelé menet megmutatta a Párom ennek az embernek is, hogy a ronda hullámlemez fedés helyett erre kellene egy másik, ennél egy kicsivel esztétikusabb, sima borítás. Valami könnyű, egyszerű, olcsó. Na, erre ráharapott! Én már a múltkor is csodálkoztam, mekkora ügyet jelent egyeseknek egy 2x4 méteres téglalap alakú terület befedése, és most még nagyobb ámulatba estem. 25 percig ezen rágódott! Hogy ezt hogy NEM lehetne megvalósítani. A Párom megpróbálta biztatni eleinte, hogy próbáljon abba az irányba gondolkodni, hogy LEHET befedni ezt a teret (Hangsúlyozom, a falai állnak, a gerendák megvannak, csak a borítást kellene kicserélni.), aztán inkább már abba az irányba próbálta terelni a beszélgetést, hogy a tervezés-kivitelezés jelenlegi szakaszában nem is fontos annyira ez az előtető, sőt, ha így marad, nekünk az sem baj... 
De emberünknek ízlett ez a gumicica, 25 perc csócsálás után kisütötte, hogy ezt a teret, ha egyáltalán be lehet fedni valamivel, az csak és kizárólag cseréppel lehetséges.
Neeeeeem! - egyszerre kiáltottunk fel. Mintha az elején az hangzott volna el, hogy könnyű, egyszerű, olcsó és sima. A cserépre ezek közül melyik igaz???

3 hét múlva árajánlat helyett egy e-mailt kaptunk tőle, hogy ő csak most vette észre, hogy minden embere külföldre ment.

Megjegyzések

  1. eleinte még mosolyogtam a sztorikon, mostanra viszont annyira együtt tudok érezni veletek, hogy ha elolvasom az újabb adagot, rendesen elszomorodok. :( hát milyen világot élünk?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. És a médiából mást sem hallani, mint hogy válságban az építőipar. Ja, szerintem is.

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A meseszámok

is változnak. Mi még úgy tanultuk, hogy a leggyakoribb meseszámok a 3 (próba, királyfi, királylány), a 7 (sárkány feje) esetleg 9, 77 vagy 99 (szoba). De mostanában úgy tűnik, a 100-nak van mágikus, misztikus jelentése, az lett az új meseszám. Az épp aktuális miniszterelnök a hivatalba lépése után 100 nappal tart helyzetértékelést, az új főnök kér 100 napot, hogy kicsit legalább átlássa, mi folyik a birodalmában, az olimpia előtt 100 nappal ünnepséget rendeznek, és a post it (az a kis ragasztócsíkos jegyzetlap) is éppen 100 lapos. Ez már nem lehet véletlen. Nálunk meg néha akkora a várakozás, hogy a 4 emeletes várakozás tornyot nagyon kicsinek érezzük. Így hát felhoztam a pincéből egy használaton kívüli képkeretet, és ezt csináltam: A  post it et persze az üvegre ragasztottam, kívülről, minden reggel letépünk egy lapot a tömbről. Ezentúl a Ne irigykedj, csináld utánam! rovatban találjátok meg a könnyen, gyorsan, olcsón megvalósítható ötleteket.

Na de

egy  ilyen csapból  mibe fog folyni a víz? Egy ilyen zöld-arany csodához nem lehet odarakni egy sima fehér porcelánt. Én legalábbis nem vetemednék ilyesmire. Van nálunk egy varázsige. "Csak nyitott elmével és befogadó lélekkel  állj hozzá." Ha egy újabb lakberendezési ötletemet szeretném bemutatni a Páromnak, mindig így kezdem. Hidd el, tetszeni fog, csak elég nyitott elmével és befogadó lélekkel kell hozzáállni. Az esetek 90%-ban működik. (A fennmaradó 8 - 9%-ra érvként ott van az, ami a korábbiakban már bizonyított, az "emlékszel, először azt is hogy lerondáztad, aztán kiderült, hogy tök jó". És van 1 - 2%, amikor semmi nem segít. Ilyenkor gyakorlom az elengedést, hagyom az egészet, és nem búsulok, mert tudom, hogy úgyis kitalálok valami mást.) A mosdó keresésének is így kezdtem neki, nyitott elmével és befogadó lélekkel. Minden megoldás érdekelt. A fehér porcelánon kívül. Na és az üvegmosdón. Az már megvolt, pipa, azért ugyanabba a folyóba csak nem lépné

Na, mi van a plafonon?

Tégla! Erről nem volt szó, ezt nekünk senki nem mondta, pedig ez tégla. Tégla betonban. Hívtuk is az építészt, de hirtelen, hogy helyzet van. Biztatott, hogy folytassuk a feltárást, előbb-utóbb csak találunk mást is a téglán és a betonon kívül. Ha a vakolatot verjük le, széltében terjeszkedünk, és sikerül elég nagy területen leverni, akkor találhatunk egy gerendát. Ha nagy területen nem látunk gerendára utaló jeleket, akkor próbáljunk a dolog mélyére  ásni  vésni, a téglás betonban egy vashálót kellene fellelni. Ez bizony tégla És megvaaaan! Akárhogy is nézem, itt egy gerenda! Újabb telefon az építésznek, eldicsekedtünk a gerendánkkal, ő is velünk örült egy kicsit, aztán szólt, hogy keresni kéne egy másik gerendát is, és lemérni, milyen távol vannak egymástól. És ha már úgyis méricskélünk, mérjük meg azt is, milyen szélesek a gerendák. Rajtunk ne múljon. Feltártunk 2 darab, 15 cm széles vasbeton gerendát egymástól 75 centiméterre. Az a kunkori a képe